Vállalkozók réme: az eltiltás

Mindeddig lényegében csak fenyegetésként élt a jogszabályi lehetőség, hogy a gazdasági társaságok vezető tisztségviselői – polgári jogi szankcióként, amely nem azonos a büntetőjogban alkalmazott közügyektől eltiltással – cégvezetéstől, illetve gazdasági társaságban tagi minőségüktől is eltiltásra kerülhessenek.

2017. június 04. · Általános hírek    

Az eltiltás jogintézmények szigorodása

A jogszabályhely 2017. január 1-i módosításával és az adóhatóság szigorodó fellépésének köszönhetően azonban ezen szankció valós veszéllyé lépett elő. Ráadásul számos esetben már nem elég jobban figyelni a cégvezetői kötelezettségek teljesítésére, ugyanis több, mint egy éves időtartamra is visszanyúlhat az adóhivatal és eltilthatja a volt vezető tisztségviselőt. Erre leginkább azért volt szükség, mivel bevett gyakorlattá vált, hogy azokat a cégeket, amelyeknek – leginkább – adótartozása volt, fantomizáltak azzal, hogy elidegenítették és élükre felkutathatatlan vezető tisztségviselőt neveztek ki, ezzel próbálva kibújni a fizetési kötelezettség alól.

 Az eltiltás fegyverével a Cégbíróság és az adóhivatal jogosult élni.

Ki tilthatja el az ügyvezetőt

A Cégbíróság hivatalból (külön erre vonatkozó kérelem nélkül, a rendelkezésére álló adatok alapján) viszonylag ritkán alkalmazza ezt a fegyvert, leginkább azért, mert kapacitás hiányában az erre lehetőséget adó eljárások megindítására nem kerül sor hivatalból. A felszámolási eljárás keretében a felszámoló, vagy a hitelezők kezében van a lehetőség, hogy a tag, vagy a vezető tisztségviselő mögöttes felelősségének megállapítására irányuló eljárást indítson, amelyet követően – marasztalást követő sikertelen végrehajtás esetén – az érintett eltiltása kérhető a Cégbíróságtól az adós cég törlését követően.

Az adóhivatal viszont megfelelő kapacitás, információ és szándék birtokában az utóbbi időben nagy számmal alkalmazta a fentiekkel ellentétben az eltiltás jogintézményét. A cégbírósági, illetve a felszámolási eljárás során külön eljárás során kerül sor az eltiltás alkalmazására, ahol az érintett személy egyrészt tudomást szerez(het) arról, hogy vele szemben ilyen szankciót kívánnak alkalmazni és ha minimális körben is, de van lehetősége a védekezésre. Azonban a NAV által alkalmazott eltiltásról nem kap értesítést az érintett és védekezésre sincsen egyáltalán lehetősége, mivel az adóhatóság objektív tények alapján jogosult ezen szankció alkalmazására. Jogorvoslatra annyiban van lehetőség, hogy ha az eltiltással érintett személy érdekeltségébe tartozó gazdasági társaságot értesítik az eltiltásról, akkor van lehetőség azt igazolni, hogy az eltiltás alapja nem állt fenn. Fontos azonban, hogy a mulasztás utólagos teljesítése nem ad alapot az eltiltás visszavonására.

Mely esetekben kerülhet sor eltiltásra

A Ctv. az eltiltásra vonatkozó rendelkezéseit 2014. március 15-től tartalmazza, az Art. viszont 2012. június 20-tól; így ezen dátumokat követően indult eljárásokban számíthatnak az érintettek eltiltásra.

Az utóbbi dátum az, amelyhez kapcsolódó kényszertörlési eljárások a jelentősebb számú eltiltást eredményezik. Ennek egyrészt az az oka, hogy a NAV a bevallási kötelezettségeiket nem teljesítő cégekkel szemben visszamenőleg is megindítják a kényszertörlési eljárást, amely kizárólag törléssel (vagy amennyiben van vagyona a cégnek, egyezséget kizáró kényszerfelszámolási eljárás során történő törléssel) végződhet és az alábbi személyek kerülnek eltiltásra:

az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult tagja, vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, részvényese, ilyen mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tag, részvényes hiányában bármely tagja vagy részvényese, egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag vagy részvényes. Ezen utolsó fordulat az, amely kifejezetten hátrányos lehet, mivel kisebbségi tulajdon feladására is kötelezhető az érintett személy, ezzel pedig komoly egzisztenciális probléma is előállhat.

A Ctv. rendelkezései alapján a cégbíróság eltiltja azt a személyt,

a) akinek felelősségét a felszámolási vagy kényszertörlési eljárás során ki nem elégített hitelezői követelésért a bíróság jogerősen megállapította és a jogerős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette,

b) aki a gazdasági társaság tartozásáért való korlátlan tagi helytállási kötelezettségének nem tett eleget, vagy

c) akivel mint vezető tisztségviselővel szemben a cégbíróság pénzbírságot szabott ki és a jogerős határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette,

feltéve hogy a vele szembeni végrehajtás eredménytelen volt.

Ha a cég cégjegyzékből történő törlésére kényszertörlési eljárásban kerül sor, a cégbíróság - a törvényben meghatározott kivétellel - eltiltja azt a személyt, aki a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában vagy az azt megelőző évben vezető tisztségviselő, korlátlanul felelős tag, korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tag volt.

A kényszertörlési eljárás esetén történő eltiltás szabályai 2017. január 1-vel kerültek nagy mértékben szigorításra, mivel a fenti szabály azon része, hogy a kényszertörlési eljárás megindítását megelőző évben a társaság vezető tisztségviselői címét betöltő személy is eltiltásra kerül. Ez a szabály hivatott megelőzni azt, hogy fantomizálják a jelentős (köz)tartozással rendelkező cégüket a tulajdonosok (és ne kerüljön sor vezető tisztségviselő váltásra). Azonban mivel semmilyen kimentési lehetőséget nem tartalmaz a szabály, ezért akik tartozás mentesen idegenítik el üzletrészüket, vagy kerülnek a vezető tisztségviselői címből visszahívásra, azok sem lehetnek teljesen nyugodtak, mivel sorsuk függ a későbbi tag, vagy vezető tisztségviselő ténykedésétől.

Az eltiltás mire vonatkozik

Az eltiltás kezdetének napján már fennálló tagsági befolyás mértéke visszterhes átruházással, vagy ajándékozással nem növelhető - kivéve ha az így létrejövő befolyás nem éri el a társaságban a többségi befolyás mértékét -, tilalom alá eső befolyás újonnan nem szerezhető. Az örökléssel történő szerzés nem tartozik a tilalom alá, mivel az nem minősül átruházásnak.

Vezető tisztségviselőt eltiltása esetén a cégbíróság törli a cégjegyzékből egyrészt annak a társaságnak a vonatkozásában, amellyel kapcsolatosan az eltiltásra okot adó körülmény felmerült, másrészt a cégbíróság automatikus végzéssel törli mindazon cég fennálló cégjegyzék adatai közül is, ahol még vezető tisztségviselőként szerepel. A vezető tisztségviselő fentiek szerinti törlésével szembeni cégbírósági végzéssel szemben fellebbezésnek és felülvizsgálatnak van helye.

Összefoglalásként megállapítható, hogy miden személyi kérdéseket érintő társasági jogi változást megelőzően a kilépő tagnak, vagy leköszönő vezető tisztségviselőnek nagyon széles körű körültekintéssel célszerű eljárnia, mivel felelősséggel tartozik (jog)utódjának az eljárásáért is, akár két évig is.

 
 
 
Dr. Pajor Dávid ügyvéd

Manapság a jogi kérdések már komplex megoldásokat követelnek, amelyek nem csak az egyes jogszabályok önálló ismeretét követelik meg, hanem az azok alapján adott válaszok globális hatásait is ismerni kell. Több mint tíz éves szakmai tapasztalatommal állok rendelkezésére.

Elérhetőségeim

Cím: 1027 Budapest, Margit körút 26.

Telefon: +36 70/366-11-91

E-mail: iroda@drpd.hu​

Kövessen az alábbi helyeken is

Bitcoin

Ezt a honlapot Dr. Pajor Dávid (KASZ: 36066627; adószám: 50066469-1-41), a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartja fenn, az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belsõ szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak. A honlapon közzétett információk kizárólag általános tájékoztatásra szolgálnak, amelyek semmilyen esetben sem minősülnek konkrét tanácsadásnak, vagy ajánlatnak.
Dr. Pajor Dávid ügyvéd © 2009-2018