Felszámolási eljárás

A felszámolási eljárás célja a fizetésképtelen gazdasági társaság jogutód nélküli megszüntetése mellett a hitelezők követeléseinek kielégítése. Az eljárás részletesen szabályozott a leg régebben hatályban lévő eljárási jogszabály alapján, ennek ellenére a sok éves gyakorlat által kimunkált szabályok ismerete nélkül adós, hitelező, vezető tisztségviselő semmi jóra nem számíthat.

Felszámolási eljárás megindítása

A felszámolási eljárás megindítása az erre vonatkozó kérelem alapján a bíróság végzésével történik. Erre sor kerülhet sikertelen csődeljárás következményeként; az adós, a végelszámoló, vagy a hitelező kérelmére; illetve a Cégbíróság, vagy büntetőügyben eljáró bíróság értesítése alapján.

A felszámolás eljárás során az eljárás megindjtásához kötelező a jogi képviselet; azonban akár adós, akár hitelező, vagy az adós társaság képviselője, célszerű, hogy érdekei megfelelő képviseletére a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzettől fogva hozzáértő ügyvéd képviselje az érdekeit.

Mit jelent a felszámolási eljárás vállalkozására nézve?

A felszámolási eljárás elrendelésétől az ügyvezető képviseleti joga megszűnik. Innentől kezdve a társaság vezető tisztségviselői feladatait, közöttük a munkáltatói jogokat, valamint az egyéb ügyvezetői kötelezettségeket a felszámoló gyakorolja. a felszámolás kezdő időpontjától számított 40 napon belül tevékenység záró beszámoló készítése szükséges, valamint a társaság teljes iratanyagát át kell adni a felszámoló részére. Innentől kezdve a tulajdonos és a vezető zisztségviselő kontrollja már megszűnik a cég felett.

A felszámolási eljárás alatt az adós tovékenységét tovább folytathatja, amennyiben ehhez a htelezők megfelelő arányban hozzájárulnnak. Ilyen módon akár lehetőség van arra, hogy a tartozásokat a cég kitermelje és kifizetést, vagy egyezségkötést követően a megszüntetés helyett az adós fennmaradásával záruljon az eljárás.

Amennyiben az eljárás során bármely fél, vagy az adós cég tulajdonosa úgy véli, hogy a felszámoló mulasztást követ el tevékenysége során, vagy valamely intézkedése jogszabálysértő, kifogással élhet.

Hogyan zajlik a vagyon értékesítése?

A felszámolás árverés vagy pályázati értékesítés útján zajlik. Az értékesítés folyamata körüli teendőket a felszámoló végzi. Az árverések és pályázatok lezajlását minden esetben figyelemmel kell követni, hiszen a felszámoló érdeke nem feltétlen egyezik a hitelezőkével, valamint az adóséval. A végrehajtási joggal, illetve a zálogjoggal rendelkező hitelezők a kielégítési elsőbbségen túl további jogosítványokkal rendelkeznek, amelyeket akár a többi hitelező, akár az adós társaság érdekeivel ellentétesen használhatnak.

Van-e lehetőség a hitelezőkkel egyezség kidolgozására?

A felszámolási eljárásban is van lehetőség egyezséget kötni a hitelezőkkel, és ehhez nem is szükséges minden hitelező hozzájárulását megszerezni, a törvényben meghatározott mértékű megállapodás esetén kényszeregyezség jön létre. A hitelezőkkel létrehozandó egyezséget a Törvényszéknek jóvá kell hagynia, ezáltal az a későbbiekben kikényszeríthetővé válik és az eredeti kötelezetség helyébe lép. 

Mit jelent az ügyvezető felelőssége az eljárás során?

A felszámolási eljárás során egyre gyakrabban kerül sor az ügyvezető – sőt, akár a tagok – felelősségre vonására. Amennyiben a korlátolt felelősség áttörése iránti per, vagy az ügyvezető feelősségének megállapítása iránti per során a tag, vagy az ügyvezető felelőssége a vállalkozás fizetésképtelenné válásában a bíróság által megállapításra kerül, akár magánvagyonukkal is kötelesek helytállni az eljárás lezárultát követően fennmaradó követelésekért. Tehát egyes esetekben akár a korlátolt felelősség is áttörhető, illetve az ügyvezető felelőssége is megállapításra kerülhet.

A felszámoló öt évre visszamenőlegesen megtámadhat a szerződéseket, valamint belelát a vállalkozás teljes könyvelési és szerződéses anyagába is, ezért rendkívül fontos, hogy fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet esetén társasága adminisztrációja (könyvelés, szerződéses háttér) átlátható és szabályos legyen. A felszámolási eljárás során felmerülhet a büntetőjogi felelőssége is annak, aki az adós gazdálkodó szervezet vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult.

Mit kell tudni a csődbűncselekmény (csődbűntett) fogalmáról?

A csődbűncselekmény (a korábbi Btk-ban csődbűntett néven szabályozott cselekmény) elkövetésére nem csak a csődeljárás, illetve felszámolási eljárás során van lehetőség, a Btk. a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet esetén fennálló, vagy a fizetésképtelenséget előidéző magatartásokat is ide sorolja.

A csődbűncselekmény elkövetését a vagyon vagy annak egy része elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével, színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével, de akár az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon is el lehet követni, amennyiben a gazdálkodó szervezet vagyona ténylegesen vagy színleg csökken, és ezzel a hitelező vagy a hitelezők kielégítése részben vagy egészben meghiúsul. A csődbűntett akár 8 év szabadságvesztéssel is büntethető!

Bár az ügyvédi képviselet a felszámolási eljárásban nem minden szakaszban kötelező, nem mindegy, hogy megfelelően lesznek-e érdekei képviselve, illetve, hogy kit választ a képviseletre. Ügyvédi tevékenységem sorám adósi, hitelezői és felszámolói oldalon szerzett tapasztalatommal állok rendelkezésére! Forduljon hozzám bizalommal!

 
 
 
Dr. Pajor Dávid ügyvéd

Manapság a jogi kérdések már komplex megoldásokat követelnek, amelyek nem csak az egyes jogszabályok önálló ismeretét követelik meg, hanem az azok alapján adott válaszok globális hatásait is ismerni kell. Több mint tíz éves szakmai tapasztalatommal állok rendelkezésére.

Elérhetőségeim

Cím: 1027 Budapest, Margit körút 26.

Telefon: +36 70/366-11-91

E-mail: iroda@drpd.hu​

Kövessen az alábbi helyeken is

Bitcoin

Ezt a honlapot Dr. Pajor Dávid (KASZ: 36066627; adószám: 50066469-1-41), a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartja fenn, az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belsõ szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak. A honlapon közzétett információk kizárólag általános tájékoztatásra szolgálnak, amelyek semmilyen esetben sem minősülnek konkrét tanácsadásnak, vagy ajánlatnak.
Dr. Pajor Dávid ügyvéd © 2009-2018