Gazdasági büntetőjog

A társasági jogi, valamint csőd és felszámolási eljárások során szerzett tapasztalatom során rendszeresen felmerülnek a kapcsolódó gazdasági bűncselekmények kérdései. Ezen ügyekben felmerülő kérdések csak a párhuzamos jogágak együttes ismeretében válaszolhatóak meg megfelelő mélységben.

A gazdasági büntetőjog kérdéseivel nem csak egy már megindult büntetőeljárás során kell foglalkozni, hanem a gazdasági társaságok működése és működtetése során is figyelemmel kell lenni ezekre. Amennyiben lépéseit előre megtervezi és a gazdálkodási cél mellett a következményeket is szem  előtt tartja, abban az esetben a későbbi felelősségre vonástis elkerülheti.

Amennyiben korábbi döntéseit és gazdasági tranzakcióit - akár a kellő körültekintés ellenére - mégis eljárás alá vonja a nyomozó hatóság (ezen ügyekben sok esetben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal - NAV - Bűnügyi Igazgatósága), abban az esetben az eljárás minél korábbi szakaszában szükséges szakértő jogi képviselőt bevonnia. Ne tévessze meg, egy megállapítás nélkül zárul adóhatósági ellenőrzést követően is indulhat büntető eljárás, mivel az ellenőrzés során korlátozottabb eszköztár áll a NAV rendelkezésére, mint a büntetőeljárás során. Márpedig amennyiben egy ügylet, vagy működési modell gyanússá válik az adóhatóság számára, abban az esetben nem szokta könnyen elengeni az ügyet!

Csődbűncselekmény (csődbűntett)

Az első sorban a felszámolási eljárás során előtérbe kerülő tényállás elkövetési magatartása rendkívül szerteágazó. Mivel a felszámoló részére az adós társaság eljárás megindítását megelőző teljes számviteli és szerződéses iratanyagát át kell adni (ennek elmulasztása a számvitel rendjének megsértése elnevezésű bűncselekmény), teljes képet kap a cég működéséről. Amennyiben a felszámoló saját eljárásában; vagy az egyik hitelező, netán korábbi üzlettársa információja alapján bűncselekményre utaló nyomot talál, kötelessége feljeletést tenni!  

A felszámolás elkerülése érdekében a legvégsőbbig kitartanak a cégek és a fizetésképtelenség megállapításának elkerülése érdekében próbálnak mindent megtenni - akár jó szándékkal is. azonban az egyes hitelezőkkel kötött egyezségek utóbb akár a csődbűnycselekmény (Btk. 404. §) valamely tényállási elemének megvalósítását is jelentheti. 

Az adós vagyonának csökkenését, netán a hitelezői követelések kielégítésének részben vagy egészben való meghiúsítását eredményezően az adós vagyonának elrejtse, megrongálása; színlelt ügylet kötése, vagy kétes követelés elismerése mellett az ésszerű gazdálkodás követelményével ellentétes magatartás is büntetőjogi felelősségre vonást eredményezhet. A tényállási elemek a megállapíthatóságot igen széles spektrumra helyezik, ezért az elhatárolás igen bonyolult.

Számvitel rendjének megsértése

Sok esetben a vezető tisztségviselő a korábbi, esetlegesen felróhatóságot megalapozó gazdálkodási gyakorlatot a gazdálkodás áttekinthetőségének meghiúsításával igyekszik leplezni. A Btk. 403. § rendelkezéseiben meghatározott tényállási elemek hivatkoznak a számviteli törvényben (2000. évi C. tv.), vagy annak felhatalazása alapján más jogszabályban meghatározott kötelezettség megsértésére, amivel nem csak önmagában a beszámoló készítési és nyilvántartási kötelezettség elmulasztása, hanem az egyes gazdasági eseményekhez tartozó dokumentáció (szerződések) hiánya, vagy nem megfelelő volta is büntetőjogi felelősségre vonást vonhat maga után.

A büntetőjogi felelősségre vonás elkerüléséhez nem elegendő a beszámlók és a nyilvántartások elkészítése, hanem az azok alapjául szolgáló gazdasági események teljeskörű dokumentálása is szükséges. ezen dokumentáláshoz kapcsolódó szerződések nem megfelelő rendelkezései is megalapozhatják a büntetőjogi felelősségre vonást! 

Gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása

Továbbra is gyakori a fizetésképtelenség felé sodródó gazdasági társaságok fantomizálása, ami alatt azt értjük, hogy olyan személyre kerül átruházásra a társaság, aki ismeretlen helyen tartózkodik, nem elérhető. Akár tulajdonosként, akár vezető tisztségviselőként (ügyvezetőként) ilyen személy kerül megnevezésre a Cégnyilvántartásban (közhiteles nyilvántartás), az a Btk. 409. § rendelkezéseiben szabályozott bűncselekményt valósítja meg.

A fantomizálással kapcsolatosan az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a Cégtörvény (1996. évi V. tv. - Ctv.) módosítása folytán, a Cégbíróság eltiltja (nem lehetőség, hanem tény) azt a személyt, aki a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában, illetve az adszám törlésekor vagy az azt megelőző évben vezető tisztségviselő, korlátlanul felelős tag, korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tag volt. Tehát hiába kerül értékesítésre a társaság, illetve új ügyvezető kijelölésre, amennyiben a társaság kötelezettségei nem kerülnek teljesítésre, abban az esetben a korábbi tag, illetve vezető tisztségviselő is szankcionálva lesz.

 

 
 
 
Dr. Pajor Dávid ügyvéd

Manapság a jogi kérdések már komplex megoldásokat követelnek, amelyek nem csak az egyes jogszabályok önálló ismeretét követelik meg, hanem az azok alapján adott válaszok globális hatásait is ismerni kell. Több mint tíz éves szakmai tapasztalatommal állok rendelkezésére.

Elérhetőségeim

Cím: 1027 Budapest, Margit körút 26.

Telefon: +36 70/366-11-91

E-mail: iroda@drpd.hu​

Kövessen az alábbi helyeken is

Bitcoin

Ezt a honlapot Dr. Pajor Dávid (KASZ: 36066627; adószám: 50066469-1-41), a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartja fenn, az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belsõ szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak. A honlapon közzétett információk kizárólag általános tájékoztatásra szolgálnak, amelyek semmilyen esetben sem minősülnek konkrét tanácsadásnak, vagy ajánlatnak.
Dr. Pajor Dávid ügyvéd © 2009-2018