Alternatívák generációváltásra

Évek óta abszolút kurrens téma a családi vállalkozások generációváltása, cikkek, előadások, konferenciák foglalkoznak vele, hogyan is kell jól csinálni. De mik a lehetőségek, ha ezek a technikák valamilyen oknál fogva nem működnek és az ifjabb generáció nem tud, vagy nem akar részt venni a cég irányításában, hogyan tudunk gondoskodni a cégről és az utódról is?

2021. január 27. · Cikkek    

Nyilván magától értetődik, hogy külső forrásból kell vezetőséget találni a cég élére, de ha a megteremtett értékeket nem akarjuk elengedni és abból hosszú távon biztosítani kívánjuk az utódok megélhetését, a vezetőség kontrollját ki kell építeni. Ezt jelen esetben nem tudjuk az utódokra bízni, akár azok fiatal kora, életvitele, vagy esetleg egymással szembeni ellentétei miatt.

Régebbi példák

A rendszerváltás időszakában hasonló helyzet adódott, azonban ott pontosan a vezetőség és az új tulajdonosok ellenőrzése maradt el. A legrosszabb megoldásnak bizonyult, amikor sok kis tulajdonos kezébe kerültek a cégek, mert az nyilvánvalóan az irányítás rövid időn belüli teljes ellehetetlenüléséhez vezetett. Sokkal célravezetőbb volt a vezetés érdekeltté tétele a sikeres működésben, a management buyout intézményével, azonban ezzel gyakorlatilag aprópénzen került a vagyon kiszolgáltatásra. Pillanatnyi megoldásként mindig jól hangzik a cég eladása külföldi befektetőnek, vagy valamely tőkeerős konkurensnek, azonban ez a generációváltás jelen esetében csak abban az esetben célravezető, amennyiben az utódok várhatóan sikeres üzletet visznek más területen és ott biztoshelyen lesz a befolyó összeg.

Új lehetőségek - bizalmi vagyonkezelés

Alapvető fontosságú, hogy megfelelő új vezetést találjunk a generációváltás előtt álló cégünknek, amelyiknek megfelelő módon át tudjuk adni a stafétabotot. Az új vezetés érdekeltté tétele a vállalat hosszútávú fennmaradásában és sikerességében részmegoldás, főleg abban az esetben, ha a családi tulajdonosi kör hosszabb távon sem tudja átvenni érdemben és eredményesen az irányítást.

A bizalmi vagyonkezelés megoldást jelenthet rövidebb és hosszabb távú tulajdonosi kontrollra is. Vagyonunk kezelésével immáron megbízhatunk céget, vagy magánszemélyt is, akár hivatásszerűen ezzel foglalkozó engedélyes személyében, vagy akár csak valakit, akit erre alkalmasnak tartunk (különösen jó megoldás ez abban az esetben, ha családunkból valaki alkalmas az utódlásra, de valamelyik gyermekünk valami oknál fogva nem, azonban róla is gondoskodni szeretnénk). A vagyonfelügyelőre nem vakon és korlátok nélkül bízzuk vagyonunkat, hiszen a vagyonkezelési szerződésben részletes meghatározásokat tehetünk jogaira és az irányelvekre, ezek kikényszerítésére és ellenőrzésére pedig vagyonfelügyelőt nevezhetünk meg. Utódaink (a vagyonkezelővel és a vagyonfelügyelővel együtt) pedig kedvezményezettként előre meghatározott rendben részesülhetnek juttatásban a vagyonból, illetve a cég eredményéből; a vagyonfelügyelő díjazásának mértéke pedig akár a cég eredményétől – vagy bármilyen más meghatározható ismérvtől – is függővé tehető.

Mindennek az alapja az, hogy megfelelő szerződésrendszerrel biztosítsuk családi vállalkozásunk tovább működtetésének kereteit, amely a leköszönő alapító szerves közreműködése nélkül is biztosítja az iránymutatásai szerinti működést. Bizalmi vagyonkezelő kinevezése mellett immár vagyonkezelő alapítvány létrehozása is lehet megoldás, a kettő közötti különbségek jelentősek is lehetnek, igényeinktől függően választhatjuk meg a számunkra megfelelő formát.

A bizalmi vagyonkezelő lehet akár magánszemély is, üzletszerű tevékenységként való folytatásához kell csak MNB engedély (és ehhez kapcsolódóan meghatározott 70 millió forintos tőkekövetelmény, prudenciális elvárások); a vagyonkezelő alapítvány azonban minden szempontból egy kötöttebb forma, minden esetben 600 millió forintos alaptőke biztosítása szükséges; legalább öt fős kuratórium, három fős felügyelőbizottság és könyvvizsgáló alkalmazása is elvárás. A vagyonkezelő alapítvány előnye a bizalmi vagyonkezelés intézményével szemben, hogy nem csak (legfeljebb) 50 évre alapítható a megbízás, hanem időben korlátlanul.

Nyilvánvalóan a vagyonkezelő alapítvány nem a családi vállalkozásokra lett szabva alapvetően, hanem nagyobb cégstruktúrákra. A bizalmi vagyonkezelés pedig az utódlás kérdésének rendezésén túl a vagyon megóvása (végrehajtástól például, mivel a tulajdonostól elkülönült vagyonelem jön létre), adótervezés, vagy egyéb tranzakciós célok érdekében is.

A cikk az uzletem.hu oldalon is megjelent.

 
 
 
Dr. Pajor Dávid ügyvéd

Manapság a jogi kérdések már komplex megoldásokat követelnek, amelyek nem csak az egyes jogszabályok önálló ismeretét követelik meg, hanem az azok alapján adott válaszok globális hatásait is ismerni kell. Több mint tíz éves szakmai tapasztalatommal állok rendelkezésére.

Elérhetőségeim

Cím: 1027 Budapest, Margit körút 26.
Telefon: +36 70/366-11-91
E-mail: iroda@drpd.hu​
Bank: 10100792-02323000-01003004

Kövessen az alábbi helyeken is

btc

Ezt a honlapot Dr. Pajor Dávid (KASZ: 36066627; adószám: 50066469-1-41), a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartja fenn, az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belsõ szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak. A honlapon közzétett információk kizárólag általános tájékoztatásra szolgálnak, amelyek semmilyen esetben sem minősülnek konkrét tanácsadásnak, vagy ajánlatnak.
Dr. Pajor Dávid ügyvéd © 2009-2018