Bizalmi vagyonkezelés

A bizalmi vagyonkezelés jogintézménye viszonylag új elem a magyar jogrendszerben, azonban népszerűsége már most megkérdőjelezhetetlen. Ez a tulajdonlási forma jogi, üzletviteli és adózási szempontból is kiemelkedő lehetőségeket biztosít az ügyfeleknek az utódlás, illetve a vagyontervezés területén. A generációváltás esetén több szempontból is megfontolandó lehetőség.

Mi az a bizalmi vagyonkezelés?

A bizalmi vagyonkezelés tulajdon átruházást eredményező megállapodás - vagyonrendelés - amelyben egy személy vagy szervezet - a vagyonrendelő - vagyontárgyakat, akár értékpapírokat, jogokat, cég üzletrészt ruház át (tulajdonába adja) a vagyonkezelőre, hogy az a szerződésben megnevezett kedvezményezett(ek) érdekében kezelje. A bizalmi vagyonkezelő kötelessége, hogy a vagyonrendelés szerződésben meghatározott céljait és feltételeit megvalósítása, és a kedvezményezettek érdekében hasznosítsa a rendelt vagyont.

A vagyonrendelő számára a Ptk. széles körben biztosít lehetőséget a vagyonkezelő jogosultságainak és kötelezettségeinek a meghatározására, a kezelt vagyon körébe vonható vagyontárgyakra és a kedvezményezettek részére történő juttatások feltételeire nézve - a bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyon tárgya lehet minden forgalom képes dolg, így ingó és ingatlan, vagyoni értékű jog, szellemi jog (know how), lejárt, vagy még le nem jár követelés és cég üzletrész is.

A vagyonrendelés történhet több ütemben is, ez nem befolyásolja az engedélykötelességet. A bizalmi vagyonkezelés kizárólag határozott időre, legfeljebb 50 évre szólhat.

Hogyan segíthet a bizalmi vagyonkezelés az utódlás és az adótervezés során?

Vagyonkezelés és befektetések: A bizalmi vagyonkezelő szakértő módon kezelheti a vagyonkezelésbe adott vagyonelemeket akkor, amikor az eredeti tulajdonos már nem tud, vagy nem akar közvetlenül ezzel foglalkozni.
Jogi védelem: A bizalmi vagyonkezelés segíthet a vagyonelemek tekintetében a jogi védelem biztosításában azáltal, hogy a kezelt vagyon kikerül a vagyonrendelő eredeti tulajdonos tulajdonából. A biztonságot szolgálja, hogy a kezelt vagyon nem kerül a bizalmi vagyonekezelő (magán) vagyonába, hanem attól elkülönül minden tekintetben, azok nem szolgálhatnak a vagyonkezelő tartozásainak kielégítésére. A kezelt vagyon nem tartozik a vagyonrendelést követően házastársi közös vagyonba sem. Figyelni kell azonban arra, hogy a bizalmi vagyonkezelés alapítása nem lehet visszaélés-szerű, így például fedezetelvonást sem valósíthat meg.
Adóoptimalizálás a bizalmi vagyonkezelésben: A kezelt vagyon külön adózó vagyonelemként önálló adóalany lesz, külön adószámmal létezik tovább. A vagyonkezeléssel több adóelőny érhető el,azonban az adózási előnyök tekintetében többrétű feltételnek kell, hogy megfeleljen a vagyonkezelés, így adóelkerülést ne valósítson meg.
Örökségtervezés és vagyonátadás - utódlás, generációváltás: A bizalmi vagyonkezelés egyfajta végintézkedésként hatékony eszköz lehet az örökség átadására és az örökség kezelésre, segítve a családokat és az üzleti partnereket a jövőbeli tervek kialakításában, egyben a vagyon megőrzésében és egyben tartásában. Különösen hatkony megoldás abban az esetben, amennyiben az örökösök kiskorúsága, vagy más körülmény miatt szükség lehet egy szakértelemmel bíró megbízható harmadik fél közreműködésére. A végrendeletbe foglalt meghagyással ellentétben a lefektetett elvek megvalósulása sokkal inkább biztosítható bizalmi vagyonkezelés keretében.
A generációváltás kérdésében az egyik kézenfekvő megoldás arra az esetre, amikor az utódlás nem vezethető át közvetlenül, de a vállalkozás családi kézben tartása a hosszú távú cél.

A vagyonrendelő

A bizalmi vagyonkezelés létrehozója a vagyonrendelő, akinek a vagyonából történik a vagyonrendelés - ő a vagyonkezelés ura, ő rendelkezik a vagyonkezelés feltételeiről, szükség esetén módosíthatja azokat. Halála, vagy cselekvőképessége elvesztése esetére lehetséges helyettes vagyonrendelő kijelölése, hogy a későbbiekben is módosítható legyen a vagyonkezelési szerződés.
A vagyonrendelő lehet természetes személy és jogi személy is.

A vagyonrendelő jelöli ki a vagyonkezelőt, a kedvezményezetteket és az esetleges vagyonfelügyelőt (protector); valamint meghatározza a kedvezményezettek számára történő juttatás feltételeit.

A vagyonkezelő

A bizalmi vagyonkezelés típusától függően lehet üzletszerűen vagyonkezeléssel foglalkozó MNB-engedéllyel rendelkező hivatásos, vagy eseti jelleggel eljáró személy - mindkettő lehet természetes személy és gazdasági társaság is. Amennyiben nem engedélyes tevékenység keretei között végzi valaki a bizalmi vagyonkezelés tevékenységet, csak egy vagyonkezelésben lehet bizalmi vagyonkezelő.

A vagyonkezelési szerződés keretei között kezeli a rá bízott vagyont, mint annak bejegyzett tulajdonosa (személyes tulajdonától minden tekintetben elkülönül a kezelt vagyon) - joga van azzal meghatározott keretek között rendelkezni, az ahhoz kapcsolódó jogokat gyakorolni. Feladatát díjazás ellenében, vagy ingyenesen láthatja el.

Felelőssége a szerződéses, illetve jogszabályon alapuló kötelezettségei megszegéséért - az esetlegesen meghatározott korlátok között - a szerződéssegésért való felelősség szabályai szerint alakul a vagyonrendelővel, illetve a kedvezményezett(ekk)el szemben.

Megbízatását közös megegyezéssel lehet módosítani, vagy felmondható, ebben az esetben 3 hónapon belül szükséges új bizalmi vagyonkezelő kinevezése, vagy a korábban kijelölt helyettes vagyonkezelő lép a helyére.

A vagyonfelügyelő (protector)

Jogitézményét a magyar szabályozás nem rendezi, az angolszász jogrendszer évszázados gyakorlatából alakult ki alkalmazása a magyar jogban is.

A vagyonfelügyelő alapvető feladata, hogy a bizalmi vagyonkezelő tevékenységét ellenőrizze, egyes, a bizalmi vagyonkezelési szerződésben maghatározott jogai gyakorlásához kiköthető a hozzájárulásának megszerzése.

Kedvezményezett

Természetes, vagy jogi személy is kinevezhető kedvezményezttnek. A kezelt vagyonból a kedvezményezettek részére való juttatás feltételeit a bizalmi vagyonkezelési szerződésben kell rendezni, a vagyonkezelés céljával összhangban. A kedvezményezettek nem lesznek felek a bizalmi vagyonkezelési szerződésben, de a jogviszony során rendelkeznek bizonyos jogokkal igényei érvényesítése, vagy a vagyonkezelő tevékenységének ellnőrzésével kapcsolatosan.