Bizalmi vagyonkezelés

A bizalmi vagyonkezelés jogintézménye viszonylag új elem a magyar jogrendszerben, azonban népszerűsége már most megkérdőjelezhetetlen. Ez a tulajdonlási forma jogi, üzletviteli és adózási szempontból is kiemelkedő lehetőségeket biztosít az ügyfeleknek.

Mi az a bizalmi vagyonkezelés?

A bizalmi vagyonkezelés tulajdon átruházást eredményező megállapodás - vagyonrendelés - amelyben egy személy vagy szervezet - a vagyonrendelő - vagyontárgyakat, akár értékpapírokat, jogokat ruház át (tulajdonába adja) a vagyonkezelőre, hogy az a szerződésben megnevezett kedvezményezett(ek) érdekében kezelje. A bizalmi vagyonkezelő kötelessége, hogy a vagyonrendelés szerződésben meghatározott céljait és feltételeit megvalósítása, és a kedvezményezettek érdekében hasznosítsa a rendelt vagyont.

A vagyonrendelő számára a Ptk. széles körben biztosít lehetőséget a vagyonkezelői jogosultságok és kötelezettségek meghatározására, a kezelt vagyon körébe vonható vagyontárgyakra és a kedvezményezettek részére történő juttatások feltételeire nézve - a vagyonkezelés tárgya lehet minden forgalom képes dolg, így ingó és ingatlan, vagyoni értékű jog, szellemi jog (know how), lejárt, vagy még le nem jár követelés is.

A vagyonrendelés történhet több ütemben is, ez nem befolyásolja az engedélykötelességet. A bizalmi vagyonkezelés határozott időre, legfeljebb 50 évre szólhat.

Hogyan segíthet a bizalmi vagyonkezelés?

Vagyonkezelés és befektetések: A bizalmi vagyonkezelő szakértői módon kezelheti a vagyonkezelésbe adott vagyonelemeket akkor, amikor az eredeti tulajdonos már nem tud, vagy nem akar közvetlenül ezzel foglalkozni.
Jogi védelem: A bizalmi vagyonkezelés segíthet a vagyonelemek tekintetében a jogi védelem biztosításában azáltal, hogy a kezelt vagyon kikerül a vagyonrendelő eredeti tulajdonos tulajdonából. A biztonságot szolgálja, hogy a kezelt vagyon nem kerül a bizalmi vagyonekezelő (magán) vagyonába, hanem attól elkülönül minden tekintetben, azok nem szolgálhatnak a vagyonkezelő tartozásainak kielégítésére. A kezelt vagyon nem tartozik a vagyonrendelést követően házastársi közös vagyonba sem.
Adóoptimalizálás a bizalmi vagyonkezelésben: A kezelt vagyon külön adózó vagyonelemként önálló adóalany lesz, külön adószámmal létezik tovább. A vagyonkezeléssel több adóelőny érhető el,azonban az adózási előnyök tekintetében többrétű feltételnek kell, hogy megfeleljen a vagyonkezelés.
Örökségtervezés és vagyonátadás: A bizalmi vagyonkezelés egyfajta végintézkedésként hatékony eszköz lehet az örökség átadására és az örökségvb kezelésre, segítve a családokat és az üzleti partnereket a jövőbeli tervek kialakításában, egyben a vagyon megőrzésében és egyben tartásában. Különösen hatkony megoldás abban az esetben, amennyiben az örökösök kiskorúsága, vagy más körülmény miatt szükség lehet egy szakértelemmel bíró megbízható harmadik fél közreműködésére. A végrendeletbe foglalt meghagyással ellentétben a lefektetett elvek megvalósulása sokkal inkább biztosítható bizalmi vagyonkezelés keretében.

A vagyonrendelő

A bizalmi vagyonkezelés létrehozója a vagyonrendelő, akinek a vagyonából történik a vagyonrendelés - ő a vagyonkezelés ura, ő rendelkezik a vagyonkezelés feltételeiről, szükség esetén módosíthatja azokat. Halála, vagy cselekvőképtelensége elvesztése esetére lehetséges helyettes vagyonrendelő kijelölése, hogy a későbbiekben is módosítható legyen a vagyonkezelési szerződés. A vagyonrendelő lehet természetes személy és jogi személy is.

A vagyonrendelő jelöli ki a vagyonkezelőt, a kedvezményezetteket és az esetleges vagyonfelügyelőt (protector); valamint meghatározza a kedvezményezettek számára történő juttatás feltételeit.

A vagyonkezelő

A bizalmi vagyonkezelés típusától függően lehet üzletszerűen vagyonkezeléssel foglalkozó MNB-engedéllyel rendelkező hivatásos, vagy eseti jelleggel eljáró személy - mindkettő lehet természetes személy és gazdasági társaság is. Amennyiben nem engedélyes tevékenység keretei között végzi valaki a tevékenységét, csak egy vagyonkezelésben lehet bizalmi vagyonkezelő.

A vagyonkezelési szerződés keretei között kezeli a rá bízott vagyont, mint annak bejegyzett tulajdonosa (személyes tulajdonától minden tekintetben elkülönül a kezelt vagyon) - joga van azzal meghatározott keretek között rendelkezni, az ahhoz kapcsolódó jogokat gyakorolni. Feladatát díjazás ellenében, vagy ingyenesen láthatja el.

Felelőssége a szerződéses, illetve jogszabályon alapuló kötelezettségei megszegéséért - az esetlegesen meghatározott korlátok között - a szerződéssegésért való felelősség szabályai szerint alakul a vagyonrendelővel, illetve a kedvezményezett(ekk)el szemben.

Megbízatását közös egegyezéssel lehet módosítani, vagy felmondható, ebben az esetben 3 hónapon belül szükséges új vagyonkezelő kinevezése, vagy a korábban kijelölt helyettes vagyonkezelő lép a helyére.

A vagyonfelügyelő (protector)

Jogitézményét a magyar szabályozás nem rendezi, az angolszász jogrendszer évszáados gyakorlatából alakult ki alkalmazása.

Alapvető feladata, hogy a bizalmi vagyonkezelő tevékenységét ellenőrizze, egyes, a bizalmi vagyonkezelési szerződésben maghatározott jogai gyakorlásához kiköthető a hozzájárulásának megszerzése.

Kedvezményezett

Természetes, vagy jogi személy is kinevezhető kedvezményezttnek. A kezelt vagyonból a kedvezményezettek részére való juttatás feltételeit a bizalmi vagyonkezelési szerződésben kell rendezni, a vagyonkezelés céljával összhangban. A kedvezményezettek nem lesznek felek a bizalmi vagyonkezelési szerződésben, de a jogviszony során rendelkeznek bizonyos jogokkal igényei érvényesítése, vagy a vagyonkezelő tevékenységének ellnőrzésével kapcsolatosan.