Csődeljárás és felszámolás

Felszámoló cégeknél végzett megbízások mellett hitelezői és adósi pozícióban is jelentős tapasztalatot szereztem, amelyek alapján alapján a jogi környezet ismerete mellett gyakorlati tapasztalattal kezelem a feladatokat. 

A fizetésképtelenségi eljárások teljes folyamata során szükséges akár az adós, akár a hitelező érdekeinek képviselete, mivel a csődtörvény szabáyai önmagukban nem biztosítanak megfelelő védelmet a feleknek és az eljárás során jelentős érdeksérelmet szenvedhet el bármelyik fél.

A felszámolás elrendelését megelőzően is fontos, hogy megfelelő módon kezelje a helyzetet mind a hitelező, de főleg az adós cég vezetése. Hitelezői oldalról a felszámolási eljárás megindítását első sorban nyomásgyakorlásra használjuk, azonban a követelés teljes megtérüléséhez ismerni kell, hogy az adós kibúvási lehetőségeit, hogyan lehet kivédeni. Ugyan ez igaz a másik oldalról is, azonban adósi oldalon fontos már a felszámolást megelőzően, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet esetén is a megfelelő szakértelemmel bíró ügyvédet felkeresni, mert a könyvelő számviteli elvek szerinti gondolkodása már nem minden esetben megfelelő és célszerű abban az esetben, ha cégünket a hitelezők fenyegetik. 

A felszámolási eljrás során már a felszámolás első pillanatától fontos, hogy az adós a kötelezettségekkel tisztában legyen, mert fontos határidők vannak, amelyek elmulasztása az ügyvezető felelősségét érinti és egy esetleges mögöttes felelősség iránti perben jelentős hátrányt jelent.
A megfelelő képviselet nélküli a kisebb hitelezők a felszámolási eljárás első érdei eseményeként értékelhető hitelezői gyűlés elmulasztásával, vagy ott nem megfelelően képviselve egyből jelentős hátrányba kerülhetnek a nagyobb követelésállománnyal rendelkező hitelezőkkel szemben, mivel ezek jórészt bankok, illetve biztosított hitelezői kategóriába tartozó olyan hitelezők, akik alapból előnyösebb helyzetben vannak. Megfelelő képviselet mellett azonban a felszámolás iránya kézben tartható és a felosztható vagyon esetén érdemi megtérülés is elérhető, mivel például a vagyonértékesítés szempontja nem csak a gyors értékesíthetőség kell, hogy legyen.

A fizetésképtelenségi eljárások során egyezség - kényszeregyezség - megkötésével általánosan elmondható, hogy nagyobb arányú megtérülés érhető el, mint önmagában a vagyon értékesítéséből. Az egyezség eléréséhez azonban a felek megegyezésén túl jogszabályi követelményeknek is meg kell felelni.

A fizetésképtelenségi eljárások alatt nem csak a felszámolási eljárás értendő, ide tartozik a kevésbé ismert csődeljárás és a szerkezetátalakítási eljárás is. A csőd fogalma a hétköznapi szóhasználatban összemosódik a felszámolással és a cég megszűnésével, holott a csődeljárás célja pont a fizetési nehézségekkel küzdő társaság megmentése lenne a célja, azonban az ez az eljárás nehézkessége miatt nem jelent érdemi lehetőséget. Ellenben a 2022. évben bevezetésre került szerkezetátalakítási eljárás valós lehetőséget teremt a nehéz gazdasági helyzetbe került társaságoknak működésük átstrukturálására, illetve tőkebevonására a működésük és fizetőképességük helyreállítására.