Csődeljárás és felszámolás

Felszámoló cégeknél végzett megbízások mellett hitelezői és adósi pozícióban is jelentős tapasztalatot szereztem, amelyek alapján alapján a jogi környezet ismerete mellett gyakorlati tapasztalattal kezelem a feladatokat. 

A fizetésképtelenségi eljárások teljes folyamata során szükséges akár az adós, akár a hitelező érdekeinek képviselete, mivel a csődtörvény szabáyai önmagukban nem biztosítanak megfelelő védelmet a feleknek és az eljárás során jelentős érdeksérelmet szenvedhet el bármelyik fél.

A felszámolás elrendelését megelőzően is fontos, hogy megfelelő módon kezelje a helyzetet mind a hitelező, de főleg az adós cég vezetése. Hitelezői oldalról a felszámolási eljárás megindítását első sorban nyomásgyakorlásra használjuk, azonban a követelés teljes megtérüléséhez ismerni kell, hogy az adós kibúvási lehetőségeit, hogyan lehet kivédeni. Ugyan ez igaz a másik oldalról is, azonban adósi oldalon fontos már a felszámolást megelőzően, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet esetén is a megfelelő szakértelemmel bíró ügyvédet felkeresni, mert a könyvelő számviteli elvek szerinti gondolkodása már nem minden esetben megfelelő és célszerű abban az esetben, ha cégünket a hitelezők fenyegetik. 

A felszámolási eljrás során már a felszámolás első pillanatától fontos, hogy az adós a kötelezettségekkel tisztában legyen, mert fontos határidők vannak, amelyek elmulasztása az ügyvezető felelősségét érinti és egy esetleges mögöttes felelősség iránti perben jelentős hátrányt jelent. A megfelelő képviselet nélküli kisebb hitelezők felszámolási eljárás első mozzanatkénti hitelezői gyűlés során egyből jelentős hátrányba kerülhetnek a nagyobb követelésállománnyal rendelkezőkkel szemben, mivel ezek jórészt bankok, illetve biztosított hitelezői kategóriába tartozó egyéb hitelezők, akik alapból előnyösebb helyzetben vannak. Megfelelő képviselet mellett azonban a felszámolás iránya kézben tartható és a vagyonértékesítés szempontja nem csak a gyorsaság kell, hogy legyen.

A fizetésképtelenségi eljárások során egyezség - kényszeregyezség - megkötésével általánosan elmondható, hogy nagyobb arányú megtérülés érhető el, mint önmagában a vagyon értékesítéséből. Az egyezség eléréséhez azonban a felek megegyezésén túl jogszabályi követelményeknek is meg kell felelni.

A fizetésképtelenségi eljárások alatt nem csak a felszámolási eljárás értendő, ide tartozik a kevésbé ismert csődeljárás is. A csőd fogalma a hétköznapi szóhasználatban összemosódik a felszámolással és a cég megszűnésével, holott a csődeljárás célja pont a fizetési nehézségekkel küzdő társaság megmentése a célja - erre vonatkozóan előkészítés alatt van az EU 2019/1023 számú irányelvén alapuló törvénytervezet, amely a cégek fizetésképtelenségét megelőző eljárásoknak egy teljesen új formáját vezeti be Magyarországra, amelyet a legegyszerűbben „szerkezetátalakítási irányelvnek” nevezhetünk.