Csődeljárás és felszámolás

Vállalom fizetésképtelenségi eljárások megindítását, illetve az eljárások során ügyfeleim képviseletét hitlezői és adósi oldalon egyaránt. A reorganizációban pedig szakmai együttműködő partnereimmel együtt állok rendelkezésre.

Felszámoló cég(ek)nél végzett megbízások mellett hitelezői és adósi pozícióban is jelentős tapasztalatot szereztem, amelyek alapján alapján a jogi környezet ismerete mellett gyakorlati tapasztalattal kezelem a feladatokat.

A fizetésképtelenségi eljárások teljes folyamata során szükséges akár az adós, akár a hitelező érdekeinek képviselete, mivel a csődtörvény szabáyai önmagukban nem biztosítanak megfelelő védelmet a feleknek és az eljárás során jelentős érdeksérelmet szenvedhet el bármelyik fél. A kitettség már a felszámolás első mozzanatakénti hitelezői gyűlés során megmutatkozhat, ahol a megfelelő képviselet nélküli kisebb hitelezők jelentős hátrányba kerülhetnek a nagyobb követelésállománnyal rendelkezőkkel szemben, mivel ezek jórészt bankok, illetve biztosított hitelezői kategóriába tartozó egyéb hitelezők. Megfelelő képviselet mellett azonban a felszámolás iránya kézben tartható és a vagyonértékesítés szempontja nem csak a gyorsaság kell, hogy legyen.

Az eljárások során egyezség - kényszeregyezség - megkötésével általánosan elmondható, hogy nagyobb arányú megtérülés érhető el, mint önmagában a vagyon értékesítéséből. Az egyezség eléréséhez azonban a felek megegyezésén túl jogszabályi követelményeknek is meg kell felelni.

Adósi oldalon pedig már a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet, illetve a felszámolás veszélye esetén szükséges megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédhez fordulni, mert a könyvelési szempontok eltérnek az ebben a helyzetben szem előtt tartandó feladatoktól és ez később mind a tulajdonosokat, mind az ügyvezetőt nehéz helyzetbe sodorhatja a felszámlás során.

A fizetésképtelenségi eljárások alatt nem csak a felszámolási eljárás értendő, ide tartozik a kevésbé ismert csődeljárás is. A csőd fogalma a hétköznapi szóhasználatban összemosódik a felszámolással és a cég megszűnésével, holott a csődeljárás célja pont a fizetési nehézségekkel küzdő társaság megmentése a célja - erre vonatkozóan előkészítés alatt van az EU 2019/1023 számú irányelvén alapuló törvénytervezet, amely a cégek fizetésképtelenségét megelőző eljárásoknak egy teljesen új formáját vezeti be Magyarországra, amelyet a legegyszerűbben „szerkezetátalakítási irányelvnek” nevezhetünk.

Csődeljárás

A köznyelvi használatban a csődeljárás jogi fogalma elveszti valódi lényegét, pedig számos KKV számára jelenthet megoldást fizetésképtelenség esetén. A csődeljárás lényege ugyanis az adós gazdasági társaság megmentése. A sikeres eljárás során létrejön a csődegyezség az adós és a hitelezők között, az adósságok esetlegesen átütemezett kifizetése után pedig a vállalkozás folytathatja működését.

Felszámolás

A felszámolási eljárás célja a hitelezők követeléseinek kielégítése mellett a fizetésképtelen gazdasági társaság jogutód nélküli megszüntetése. A felszámolási eljárást a legrégebben hatályban lévő eljárási jogszabály szabályozza; ennek ellenére a bíróságok által évek alatt kimunkált gyakorlat részletes ismerete elengedhetetlen, ezért a felszámolási eljárásban jártas ügyvéd nélkül az adós, a hitelező, vagy a vezető tisztségviselő semmi jóra sem számíthat.

Végelszámolás

A végelszámolás lehet egyszerűsített, de egyszerű nem lesz. Ne bízzon a könyvelőjére mindent, mert a gyakorlati tapasztalatok szerint minden céggel felmerülnek problémák, amelyek a törlésnél akadályt jelentenek.