Felszámolás

A felszámolás megindítása

A felszámolási eljárás megindítása az erre vonatkozó kérelem alapján a bíróság végzésével történik. Erre sor kerülhet sikertelen csődeljárás következményeként; az adós, a végelszámoló, vagy a hitelező kérelmére; illetve a Cégbíróság, vagy büntetőügyben eljáró bíróság értesítése alapján.

Az eljárás megindításához kötelező ügyvéd igénybe vétele (a jogi képviselet); a felszámolás során pedig akár adós, akár hitelező, vagy az adós társaság ügyvezetője (képviselője), célszerű, hogy érdekei megfelelő képviseletére már a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzettől fogva hozzáértő ügyvéd képviselje az érdekeit.

Mit jelent a felszámolási eljárás vállalkozására nézve?

A felszámolási eljárás elrendelésétől az ügyvezető képviseleti joga megszűnik. Innentől kezdve a társaság vezető tisztségviselői feladatait, közöttük a munkáltatói jogokat, valamint az egyéb ügyvezetői kötelezettségeket a felszámoló gyakorolja. Azonban a volt képviselőnek fontos kötelezettségei vannak, a gazdálkodás lezárásával és átadásával kapcsolatosan, mint a felszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül tevékenység záró beszámoló készítése szükséges; valamint a társaság meghatározott iratanyagát át kell adni a felszámoló részére. Innentől kezdve a tulajdonos és a vezető tisztségviselő közvetlen kontrollja már megszűnik a cég felett, a felszámoló eljárásával kapcsolatosan azonban ellenőrzési és információ kérési joga fennáll!

A felszámolás alatt az adós tevékenységét tovább folytathatja, amennyiben ehhez a hitelezők megfelelő arányban hozzájárulnak. Ilyen módon akár lehetőség van arra is, hogy a tartozásokat a cég kitermelje és kifizetést, vagy egyezségkötést követően a megszüntetés helyett az adós fennmaradásával záruljon az eljárás. Az egyezséghez ráadásul csak hitelezői osztályonként meghatározott számú hitelező hozzájárulása szükséges - kényszeregyezség - nem kell minden hitelező beleegyezését megszerezni.

Amennyiben az eljárás során bármely fél, vagy az adós cég tulajdonosa úgy véli, hogy a felszámoló mulasztást követ el tevékenysége során, vagy valamely intézkedése jogszabálysértő, a tudomásra jutástól számított 15 napon belül kifogással élhet az eljáró Törvényszéknél.

Hogyan zajlik a vagyon értékesítése?

A felszámolás során a vagyon értékesítése alapvetően árverés és pályázati értékesítés útján zajlik. Az értékesítés folyamata körüli teendőket a felszámoló végzi. Az árveréseket és pályázatokat minden esetben figyelemmel kell követni, hiszen a felszámoló érdeke nem feltétlen egyezik a hitelezők, pláne nem az adós érdekével. A (felszámolást megelőzően) végrehajtási joggal, illetve a zálogjoggal rendelkező hitelezők - privilegizált hitelező - a kielégítési elsőbbségen túl további jogosítványokkal rendelkeznek, amelyeket akár a többi hitelező, akár az adós társaság érdekeivel ellentétesen használhatnak. Ezeknek a jogosítványoknak a hatékony alkalmazásához nem elegendő a csődtörvény ismerete, a bírósági gyakorlat és a részletszabályok ismerete is szükséges!

Van-e lehetőség a hitelezőkkel egyezség kidolgozására?

A felszámolási eljárásban is van lehetőség egyezséget kötni a hitelezőkkel, és ehhez nem is szükséges minden hitelező hozzájárulását megszerezni, a törvényben meghatározott mértékű megállapodás esetén kényszeregyezség jön létre. A hitelezőkkel létrehozandó egyezséget a Törvényszéknek jóvá kell hagynia, tehát ebben az esetben is fontos, hogy olyan ügyvéd képviselje az érdekeit, aki gyakorlott a felszámolási eljárásokban. A kényszeregyezség a jóváhagyását követően kikényszeríthetővé válik és az eredeti kötelezettség helyébe lép - de ez nem feltétlen érinti például a kezesek kötelezettségét. 

Mit jelent az ügyvezető felelőssége az eljárás során?

A felszámolási eljárás során egyre gyakrabban kerül sor az ügyvezető – sőt, akár a korlátolt felelősségű tagok – felelősségre vonására. Amennyiben a korlátolt felelősség áttörése iránti per, vagy az ügyvezető felelősségének megállapítása iránti per során a tag, vagy az ügyvezető felelőssége a vállalkozás fizetésképtelenné válásában a bíróság által megállapításra kerül, akár magánvagyonukkal is kötelesek helytállni az eljárás lezárultát követően fennmaradó követelésekért. Tehát esetlegesen akár a korlátolt felelősség is áttörhető, illetve az ügyvezető felelőssége is megállapításra kerülhet.

A felszámoló öt évre visszamenőlegesen megtámadhat szerződéseket, valamint belelát a vállalkozás teljes könyvelési és szerződéses anyagába is, ezért rendkívül fontos, hogy fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet esetén társasága adminisztrációja (könyvelés, szerződéses háttér) átlátható és szabályos legyen. A felszámolási eljárás során felmerülhet a büntetőjogi felelőssége is annak, aki az adós gazdálkodó szervezet vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult.

Ráadásul az a vezető tisztségviselő, aki a felszámolás megindítását követő - mérlegkészítési és iratátadási - kötelezettségének nem, vagy nem határidőben tesz eleget, a vele szemben indított perben maga köteles bizonyítani, hogy a felszámolást megelőző időszakban ügyvezetési kötelzettségeinek a csődtörvényben is meghatározott szabályok figyelembe vételével tett eleget, mivel ebben az esetben a bizonyítási teher megfordul.

Már a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet és a felszámolás veszélye esetén, előre érdemes szakértő ügyvédhez fordulni, mert a könyvelő nézőpontja eltér az ezekben a helyzetekben szükségestől.

Mit kell tudni a csődbűncselekmény (csődbűntett) fogalmáról?

A csődbűncselekmény (a korábbi Btk-ban csődbűntett néven szabályozott cselekmény) elkövetésére nem csak a csődeljárás, illetve felszámolási eljárás során van lehetőség, a Btk. a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet - a felszámolást megelőző időszak, amikor fizetési kötelezettségeinek nem, vagy előre láthatóan nem tudott eleget tenni a cég -  esetén fennálló, vagy a fizetésképtelenséget előidéző magatartásokat is ide sorolja.

A csődbűncselekmény elkövetését a vagyon vagy annak egy része elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével, színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével, de akár az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon is el lehet követni, amennyiben a gazdálkodó szervezet vagyona ténylegesen vagy színleg csökken, és ezzel a hitelező vagy a hitelezők kielégítése részben vagy egészben meghiúsul. A csődbűntett akár 8 év szabadságvesztéssel is büntethető!

Bár az ügyvédi képviselet a felszámolási eljárásban nem minden szakaszban és nem minden szereplő részére kötelező, nem mindegy, hogy megfelelően lesznek-e érdekei képviselve, illetve, hogy milyen ügyvédet választ a képviseletre. Ügyvédi tevékenységem sorám adósi, hitelezői és felszámolói oldalon egyaránt gyakorlati tapasztalattal állok rendelkezésére! Forduljon hozzám bizalommal!