Szerkezetátalakítási eljárás

A szerkezetátalakítás előnye, hogy nem kell megvárni a fizetésképtelen, vagy fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetet, hanem annak valószínűsége esetén is lehet élni a jogintézménnyel. Az szerkezetátalakítás célja, hogy az adós megállapodjon az eljárásba bevont hitelezőkkel annak érdekében, hogy fizetőképessége helyreálljon és működését folytatni tudja. Fontos azonban, hogy a szerkezetátalakítás nem vonatkozhat munkaviszonyból eredő követelésre, tehát ilyen módon a NAV-val szemben ilyen jellegű követelések kiesnek, továbbá  természetes személyek kártérítéssel kapcsolatos követelései is.

A csődeljárással szemben a szerkezetátalakításba nem feltétlen kell bevonni minden hitelezőt, ezt az adós dönti el, azonban a fizetési moratórium kizárólag az eljárásba bevont hitelezőkkel szemben áll fenn, minden más kötelezettségét határidőre teljesítenie kell. Amennyiben nem von be minden hitelezőt az adós az eljárásba és nem kéri a fizetési haladék általános elrendelését, abban az esetben a szerkezetátalakítási eljárás kezdeményezése nem lesz nyilvános, arról az abban részt nem vevő partnerek nem szereznek tudomást közvetlenül. Az ilyen zárt körű eljárásban a bíróság szerepe is jelképes, a csődejárással szemben a felek között létrejött megállapodást sem vizsgálja a gazdasági megvalósíthatóság szempontjából, lényegében csak a törvényi keretek betartását ellenőrzi. A szerkezetátalakítási eljárásban az adóst segíti a szerkezetátalakítási szakértő, aki a csődbiztoshoz hasonlóan a felszámolói névjegyzékből kerül kijelölésre., feladata pedig a hitelezőkkel való egyeztetés és segítséget nyújtson valóban megvalósítható szerkezetátalakítási terv elkészítésében.

A hitelezőkkel az adósnak az egyezségkötés is egyszerűsített, annyi megkötés van, hogy a szerkezetátalakítási terv hitelezők részére történő előterjesztésére 120 nap áll rendelkezésre, amit minden hitelezői osztályban a többségnek el kell fogadnia az eljárás megindításától számított 365 napon belül. Ennek hiányában az adós a törvényi feltételek fennállása esetén kérheti a bíróságtól minden hitelezői osztályra kiterjedő kényszeregyezségként való jóváhagyást. Azonban amennyiben a hitelezőkkel nem sikerül megállapodni, annak nincsen semmilyen közvetlen jogkövetkezménye azon kívül, hogy a fizetési haladék véget ér - a csődeljárástól eltérően ez nem jelenti az átfordulást felszámolási eljárásba.

A hitelezőkkel történő megállapodást a törvény azzal is segíti, hogy amennyiben a szerkezetátalakítás mégsem lesz sikeres, az eljárás keretében bevont finanszírozáshoz kapcsolódó szerződéseket később nem lehet megtámadni a felszámolási eljárás keretében arra hivatkozással, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezését követően az adott megállapodás egyes hitelezőkre hátrányos, illetve másokat megelőzően nyújtott a finanszírozó részére új biztosítékot az adós.