Gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása
A fantomizálás önmagában is lehet bűncselekmény
A fizetésképtelenség felé sodródó gazdasági társaságok körében ma is gyakori a fantomizálás: a társasági üzletrészt olyan személyre ruházzák át (gyakran „strómanra"), aki ismeretlen helyen tartózkodik és nem elérhető, vagy a céget a székhelyén szándékosan fellelhetetlenné teszik. A cél jellemzően az, hogy a tartozásokkal terhelt cég és annak vezetése „eltűnjön" a hitelezők és a hatóságok elől.
Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy ezzel akár bűncselekmény is megvalósulhat. Ha akár a tulajdonos, akár a vezető tisztségviselő (ügyvezető) közreműködik abban, hogy a cégnyilvántartásba (közhiteles nyilvántartásba) ismeretlen helyen tartózkodó, (akár később) nem fellelhető vagy nem valós tulajdonos kerüljön bejegyzésre, megvalósul a gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása (Btk. 409. §). Ennek súlyosabb, szándékos alakzata bűntett, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ráadásul a cég átírás az eltiltás alól sem jelent mentesülést.
Az átíratás önmagában nem old meg semmit
A büntetőjogi felelősség mellett a cégjog is szankcionál: a Ctv. 9/C. §-a alapján a cégbíróság a kényszertörlési eljárásban eltilthatja azt a volt tagot vagy vezető tisztségviselőt is, aki az eljárás megindításakor vagy az azt megelőző két évben töltötte be a tisztségét – ha a cég tartozásai kielégítetlenül maradnak. Hiába kerül tehát értékesítésre az üzletrész vagy hiába neveznek ki új ügyvezetőt, a korábbi tag és vezető is felelősségre vonható.
Az eltiltás szankció alkalmazása
A hatályos szabályozás szerint az eltiltás nem következik be „magától": a cégbíróság a törvénysértő működésben való közrehatást vizsgálja, és a tartozás összegéhez igazodóan, differenciáltan dönt. Ez azt is jelenti, hogy védekezésre, kimentésre van mód – de ehhez időben kell ügyvédhez fordulni.
Mit jelet ez önnek?
Ha érintett egy fantomizálódott vagy kényszertörlés alá került cégben – akár volt tagként, akár volt ügyvezetőként, akár az átvevő oldalán –, érdemes felmérni a kockázatait. A tét kettős: egyrészt a Btk. 409. § szerinti felelősség miatti büntetőeljárás, másrészt a cégbírósági eltiltás, amely öt évre kizárhatja a gazdasági társaságban többségi befolyás, illetve vezető tisztségviselői pozíció (ügyvezető) betöltésétől.
