Kripto bűncselekmények

Jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtása bűncselekmény

A Btk. 408/A.§ rendelkezik a kriptoeszköz szolgáltatási tevékenységet végző által elkövethető bűncselekmény tényállásáról, amely szerint a Kriptotv. 9/A.§-a szerinti validálási kötelezettség megsértésével végzett kriptoeszköz tranzakció bűncselekményt valósít meg.

A személyi hatály pontos meghatározása, illetve a tényállás ilyen irányú egyértelműsítése szükséges, mert ezen megfogalmazásból nem egyértelmű, hogy a "kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást végez" kitétel milyen ismérvek alapján valósul meg.

Fontos, hogy a validálási kötelezettség kizárólag a jelentős értékű, vagy azt meghaladó kriptoeszköz tranzakciókra vonatkozik, tehát 5.000.000,- Ft értéket meghaladóan. 

A validálási kötelezettség részletszabályait a Szabályozott Tevékenységek Hatósága (SZTFH) elnöke állapította meg a 10/2025. (X.27.) SZTFH rendeletben, amely szabályok a Kripto tv. 16/A.§ rendelkezései szerint a validálási kötelezettségre vonatkozó szabályok kizárólag a részletszabályok hatályba lépését követő 60. naptól alkalmazandóak a kriptoeszköz szogáltatók által, azaz 2025. december 29. napjától. Tehát a validlási kötelezettség ezen időponttól áll fenn a jelentős értéket meghaladó kriptoeszköz tranzakciók esetén, amennyiben az nem esik az SZTFH-rendeletben meghatározott kivételek alá.

Kriptoeszközzel visszaélés bűncselekmény

A Btk. 394/A.§ szerinti tényállás azon személyekre (természetes, vagy jogi személy egyaránt) vonatkozik, akik jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást vesznek igénybe. A tényállásból és a jogszabályi indokolásból egyelőre nem egyértelmű, hogy a "jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás" kizárólag a Btk. 408/A.§ szerinti tényállást foglalja magába, tehát a validálási kötelezettség megszegésével végzett kriptoeszköz-átváltást, vagy a MiCA engedély hiányában végzett kriptoeszköz szolgáltatást is. Bár kevésbé valószínű, hogy a validálási szabályoknak nem MiCA engedélyes kriptoeszköz szolgáltató is megfelelne, de a tényállás pontos meghatározásához ez mindenképpen tisztázandó véleményem szerint.

Ez a tényállás is kizárólag az 5.000.000,- Ft feletti értékű tranzakciókra vonatkozik. 

Ennek a bűncselekménynek a megvalósíthatósága időbelileg sokkal vitatottabb, mint a jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtása bűncselekmény esetén, mivel ez a tényállás a szolgáltatást igénybe vevőre vonatkozik, a Kriptotv. pedig a validálási kötelezettség alóli mentesítést kizárólag a kiptoeszköz-átváltási szolgáltatónak biztosította 2025.07.01. és 2025.12.29. közötti időszakban, amikor az SZTFH-rendelet nem volt alkalmazandó.

Mentességek

A Kripto tv. 9/A.§-a amely meghatározza, hogy  kriptoeszköt csak kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató által kibocsátott megfelelőségi nyilatkozat alapján lehet pénzre vagy más kriptoeszközre átváltani, tartalmaz egy kitételt, amely alapján az SZTFH elnöke ezen kötelezettség alól kivételeket határoz meg, amelyekre ilyen módon a bűncselekményt sem lehet elkövetni.

Az SZTFH rendelet széles körű kivételeket állapít meg a validálási kötelezettség alól.
Összefoglalóan:  lényegében a centralizált tőzsdéken végzett tranzakciókra rendeli alkalmazni a kötelezettséget. Fontos, hogy mentesül a validálási kötelezettség alól a nem ellenérték fejében és nem redszeresen végzett váltási tevékenység, valamint a természetes személyeknek saját célra történő váltása, illetve a decentralizált kriptoeszköz-szolgáltatás igénybe vételével és az okosszerződéseken keresztül történő tranzakciók.

Egyéb bűncselekmények 

Fontos kiemelni, hogy a kriptoeszköz átváltással, vagy más tranzakcióval, illetve kriptoeszközhöz kapcsolódó szolgáltatással kapcsolatosan kizárólag a két fenti tényállást tartalmazza a Btk.

Tehát például a MiCA engedély hiányában végzett tevékenységnek (ellentétben a beektetési és pénzügyi szolgáltatásokkal, amelyek közé a kriptoeszköz átváltás pénzmosás megelőzési szempontból tartozik) nincsen büntetőjogi szankciója, kizárólag az MNB, mint felügyeleti hatóság bírsága szankcionálja.

Bár konkrétan a kriptoeszköz a Btk-ban más tényállásnál nincsen hivatkozva, azonban más bűncselekményeket is el lehet követni kriptoeszközökre vonatkozóan. Különösen fontos ezek között megemlíteni a pénzmosás bűncselekményét, mivel ennek a Btk. 399. § szerinti tényállásának megfogalmazását 2021-ben kifejezetten abból az okból pontosították a sértett jogi tárgy meghatározásának tárgyában a "dolog" meghatározásról "vagyon"-ra, hogy az a kriptoeszközökre is kiterjedjen.

A fenti módosításhoz kapcsolódóan egyértelmű, hogy a vagyon elleni bűncselekmények mind elkövethetők kriptoeszköz vonatkozásában is.