A banki csalások ügyében joggyakorlat alakító ítéletet hozott a Kúria

A banki csalás sorozatok tényállása klasszikus

Egy fogyasztó online apróhirdetési portálon kívánt egy terméket eladni, ahol egy potenciális vevőtől üzenetére válaszul megadta az e-mail címét. Az online apróhirdetési portálon értesítést kapott arról, hogy a terméket megvásárolták. Az üzenetben volt egy „pénzt szeretne kapni” megnevezésű link, amelyre rákattintva egy, a Bank hivatalos netbank felületével látszólag megegyező felületre jutott. Megadta a netbank belépéshez szükséges adatait, majd az sms-ben kapott kódot is. Ezután egy 1 forint összegű átutalás jóváhagyására szolgáló sms üzenetet kapott, amely tranzakció jóváhagyására szolgáló számsort megadta az álbanki felületen. Később belépett a Bank mobilbank alkalmazásába, ahol látta, hogy bankszámlájáról jóváhagyása nélkül jelentős összeget utaltak át egy ismeretlen belföldi bankszámlára.

Felróhtóság a felelősség megállapítása érdekében

A felróható magatartás egy tipizált személyhez kötött általános gondossági kötelezettség megsértését jelenti, az azonban, hogy egy banki csalás megvalósulásához vezető magatartás a pénzforgalmi szolgáltató mentesülése szempontjából súlyosan gondatlannak minősül-e, személyre szabottan vizsgálandó. A szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartás ugyanis olyan vétkességi kategória, amely a károkozással összefüggésben állít fel mércét egy konkrét személlyel szemben.

A Kúria hangsúlyozta, a súlyos gondatlanságnak nem a szabályszegés, hanem a banki csalás következtében a kár bekövetkezése vonatkozásában kell fennállnia, vagyis a súlyos gondatlanság megállapításához nem elegendő a szabályszegés súlyossága, valamennyi körülményt értékelve az érintett fogyasztó tudattartalmát is vizsgálni kell. Értékelni kell, hogy szubjektíve tisztában volt-e magatartása következményével, számolnia kellett-e a kár bekövetkezésével, vagyis a hátrányos következményekkel kapcsolatban megállapítható-e a fogyasztó nagyfokú közömbössége, felelőtlensége. A súlyos gondatlanságot a 2009. évi LXXXV. törvény és az Európai Parlament és a Tanács 2015. november 25-i (EU) 2015/2366 irányelve alapján kell megítélni, és azt a pénzforgalmi szolgáltatónak (Bank) kell bizonyítania.

A felelős a bank, mivel nem tett meg mindent a csalás megakadályozása érdekében

Ezeket az elveket a konkrét ügyre alkalmazva a Kúria megállapította, hogy a perbeli jogvitával érintett fogyasztónak a tudattartalma alapján nem kellett számolnia a kár bekövetkezésével, nem követett el jelentős mértékű hanyagságról tanúskodó magatartást, nem kellett előre látnia a második átutalással összefüggésben keletkezett kárt. Mindezekre figyelemmel a Bank helytállási kötelezettségét állapította meg.

Forrás: https://kuria-birosag.hu/hu/sajto/tajekoztato-kuria-pfvi206852024-szamu-ugyben-hozott-donteserol

Forduljon hozzám banki csalás esetén a kicsalt összegek visszatérítése érdekében

Amennyiben bankkártya, vagy internetbankos csalás áldozata lett, egyrészt közvetlenül a csalóktól is lehetőség van pénzét visszaszerezni, például chargeback eljárás keretében; amennyiben ez nem vezete erdedményre, abban az esetben érdemes megvizsgálni, hogy bankja mindent megtett-e annak érdekében, hogy a szokatlan banki tranzakció kivizsgálásra kerüljön és ezzel megakadályozza a banki csalás bekövetkezését. Az eddigi gyakorlat szerint is hajlottak a bankok a kár részbeni megtérítésére, azonban a Kúria fentiek szerinti ítélete nyomán akár a teljes kártérítés is alappal igényelhető.