A magyar jogrendszerből igazából hiányzott valós segítség a fizetési nehézségben, de esetleg még nem fizetésképtelen helyzetben lévő cégek számára, működésük restrukturálására és megmentésükre. A csődeljárás céljának betöltésére alkalmatlan, nehézkes és igazából csak lehetőséget biztosít az adósnak bizonyos visszaélésekre - “egy sikeres csődeljárásban valahol mindig el van rejtve a csődbűncselekmény”. Ezt az űrt hivatott betölteni a szerkezetátalakítási eljárás.