2026. márciusi Ptk. módosítások a gazdasági társaságokra vonatkozóan

Eltiltással érintett személy tagsága gazdasági társaságban

Az eltiltás szankció alkalmazása egyre széleskörűbb és szabályozottabb alkalmazása már eddig is sok változtatáson ment keresztül; most valamelyest enyhítették az eltiltás szankció hatását azzal, hogy visszatért a jogalkotó az eredetileg is alkalmazott felfogáshoz, miszerint az eltiltás csak új befolyásszerzés tilalmára szól, a már fennálló tagságot nem érinti (nyilvánosan működő részvénytársaságban fennálló befolyást eddig sem érintette az eltiltás).

Egészen konkrétan a Ptk. 3:90. § (3) bekezdése került módosításra olyan módon, hogy az eltiltás hatálya alatt álló személyre vonatkozóan a „nem lehet gazdasági társaság tagja” fordulatot „nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává” megfogalmazás váltotta fel.

Ez az általános tilalmat csak a többségi, illetve korlátlan felelősséggel járó tagság (Bt. beltag) korlátozza. azt gondolom, hogy racionálisabb megközelítést tükröz a módosítás, mivel gazdasági társaságban fennálló tagságnak más társasággal kapcsolatosan felmerülő eltiltás folytán történő megszüntetse aránytalanul súlyos szankció. A praxisomben is több alkalommal merült fel, hogy ez a megélhetését veszélyezteti az eltiltással érintett személynek, ezért a most megváltoztatásra kerülő rendkívül szigorú gyakorlat az elrettentés helyett inkább a strómanok alkalmazását gyarapította, amely nyilvánvalóan nem segítette a gazdasági élet kifehérítésére vonatkozó törekvéseket.

A pótbefizetés előírásának szigorítása Zrt. esetén

Lényeges módosítás, hogy a Ptk. 99. § (9) bekezdése szerint „Zártkörűen működő részvénytársaságnál a pótbefizetés (1)–(2) bekezdésben foglalt előírásához és annak feltételei meghatározásához valamennyi részvényes egyhangú szavazatával meghozott határozatra van szükség.” E rendelkezéstől való eltérés semmis. A Kft. és a Zrt. cégforma közötti kevés különbséget erősíti ez az újonnan bevezetett szabály, amely nyilvánvalóan azt a felfogást hivatott erősíteni, hogy a Zrt. komolyabb működésre legyen alkalmazott, mivel a jelenlegi gazdasági helyzetben a kisebb, bizonytalanabb gazdálkodású társaságoknál a veszteségek fedezésére a pótbefizetés alkalmazása egyre leterjedtebb. Különösen pikáns a módosíts annak tükrében, hogy a NAV 2026. évben a tagi kölcsönök (a tőkehiány rendezésének könnyebb és szélesebb körben alkalmazott formájának) visszaszorítását tűzte ki célul az ellenőrzési tervének megalkotásakor.