A követelések érvényesítésének nehezítése a felszámolási eljárás tekintetében
A gazdasági szereplők nehéz helyzetében nézőpont kérdése, hogy mennyire jelent segítséget a követelések érvénesítésének jogszabályi szinten töténő nehezítése azzal, hogy a felszámolási eljárás megindításának összeghatárát ismét megemelték, ezúttal jelentősen.
A felszámolási eljárás megindításának értékhatár változása
A csődeljárásról szóló 1991. évi IL. tv. (Csődtörvény) rendelkezései szerint a felszámolási eljárás megindításához az adósnak legalább 200.000,- forint tőketartozással kell rendelkeznie; ezt a szabályt módosította a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. tv. először 400.000,- forintra, majd 2024. december 6-tól 1.000.000,- forintra.
Afelszámolási ejárás jelentősége a követelések érvényesítése terén
A követelések érvényesítése terén a felszámolási eljárással fenyegetés, illetve a felszámolási eljárás megindítására vonatkozó kérelemnek a bíróságra való beadása igen erőteljes és hatásos fegyvernek minősül(t), szemben egy fizetési meghagyással, vagy peres eljárással, mondja Dr. Pajor Dávid ügyvéd. A felszámolási kérelemre vonatkozó eljájrás még az utóbbi években tapasztalható jelentős lassulás ellenére is jóval gyorsabb, költségkímélőbb és ilyen módon hatékonyabb volt, mint egy évekig elhúzódó per.
A hatékonyságot nyilván többen felismerték és részben erre volt visszavezethető az eljárások jelentős elhúzódása - másrészről a bírói döntésképtelenségre. Ameddig az első összeghatár emelés 200.000 forintról 400.000 forintra még érthető és védhető volt, mert manapság a 200.000 forintos összeg már kis mértékűnek tekinthető; azonban az 1.000.000 forintos összeghatár már jelentősebb. És ezen a ponton fordul át a szabály a hitelezők védelméből az adósok védelmére, ami az egész gazdaságot tekintve nem jó irány.
Innentől kezdve ugyanis a jogszabályok nem a normális gazdálkodást segítik és az átmeneti, kisebb fizetési nehézségbe került cégeket védik, hanem a nemfizetések rendszerét és láncolatát vezetik vissza a gazdaságba.
A hitelezők oldaláról, hogyan lehet mégis elejét venni a nemfizetések láncolatának?
Az átmeneti szabály jelenleg egy évre, 2025. december 31-ig hatályos, azonban ez a gyakorlatot tekintve évente meghosszabbodott eddig.
Az összeghatár emelés a felszámolási eljárás megindítására vonatkozik, aminek előfeltétele az adóshoz címzett felszólítás, amely a felszámolás megindításának terhével történik. Erre viszont nem vonatkozik az összeghatár, csak az a követelmény, hogy a követelés alapjául szolgáló számla fizetési határidejét követő 20 nap elteltével lehet ezt megküldeni. Ennek a felszólításnak az a joghatása, hogy ennek kézhez vételét követően az adós nem vitathatja az érvényesített követelés alapjául szolgáló számlát (fizetési kötelezettséget) a felszámolás megindítására vonatkozó kérelem tekintetében - tehtát a bíróság innentől nem vizsgálja az adós kifogásait a követelés jogalapjával szemben (azt egyéb perben tudja az adós érvényesíteni) - ha az adós el akarja kerülni a fizetésképtelenségének megállapítását és felszámolásának elrendelését, a teljes tartozást meg kell fizetnie kamatostul, költségetől.
Tehát, ha a Csődtv. 27. § (2b) bekezdés szerinti 200.000 forintos összegre vonatkozóan küldök felszólítást, az alapján 2025. december 31-ig nem lehet felszámolást kezdeményezni, de ha az átmeneti szabályok hatályukat vesztik, minden további felszólítás nélkül be lehet adni a felszámolási kérelmet - a fentiek szerinti felszólításnak és vitatási tilalomnak nincsen érvényességi ideje. Ilyen módon ez egy rejtett fenyegetést fog az adósra jelenteni.
Alternatíva az adós oldaláról: a szerkezetátalakítási eljárás
Az adósokat más módon sokkal eredményesebben is lehet segíteni, mint például a Szerkezetátalakítási eljárással, amely 2022. óta elérhető és a kevésbé életképes csődeljárás érdemi alternatívájaként jelent meg, vélekedik Dr. Pajor Dávid ügyvéd. Ennek keretében az adós maga tudja megválogtni, hogy mely hitelezőivel szemben kér fizetési moratóriumot, egyben fizetési nehézsége nem jelenik meg azon harmadik személyekkel szemben, akik nem kerültek bevonásba az eljárásba.