Megmentem a cégem – csődöt jelentek

A félreértett csődeljárás fogalom

Csődeljárásról első sorban a hírekből hallhatunk, valamely angolszász jogterületen működő ismertebb céggel kapcsolatosan. Sajnálatosan Magyarországon – vélhetően a piacgazdasági létforma lényegesen kisebb hagyománya miatt – amennyiben egy vállalkozás fizetési nehézségekkel küzd, a körülmények és a paci helyzet jobbra fordulásában (vagy egyéb más csodában) bízva a „lyukakat tömködi be” és azokat a tartozásokat próbálja rendezni, amelyek a leginkább égetőek. Egyszerűen szólva menekül a felszámolási eljárás elől, amely azonban előbb, vagy utóbb úgy is utoléri. Még az is ritka és amúgy a hitelezők részéről – közöttük az adóhivatallal az élen – önmagában is nagyra értékelt lépés, ha az adós a tartozásai átütemezését kéri. Ilyen körülmények között olyan rendszer szintű változtatásokra, amelyek az adósságtenger növekedéséért felelős okokat megszüntetnék természetesen nincsen lehetőség, pedig ez lenne a társaság hosszútávú fennmaradásának záloga.

Pedig van lehetőség arra, hogy a gazdaságtalan és irracionális működést átalakítsa az adós és ennek elősegítésére levegővételhez jusson a hitelezőkkel szemben azzal, hogy tartozásai megfizetésére haladékot kap és esetlegesen még annak bizonyos részét el is engedik majd a hitelezői – abban bízva, hogy egy kisebb részt egyáltalán megkapjanak belátható időn belül. Mert tudják, hogy egy felszámolási eljárás során – amely több évig is elhúzódik– a biztosított hitelezői igénnyel rendelkező hitelezőkön túl nem sokan számíthatnak érdemi megtérülésre. Ezt a lehetőséget nevezik csődvédelemnek (moratórium), illetve csődeljárásnak.

Mire való a csődeljárás valójában

A csődvédelem (moratórium) lényege, hogy a fizetési nehézséggel küzdő, akár már fizetésképtelen helyzetben lévő adós – a bíróságra történt előterjesztéstől számított – egy munkanapon belül  fizetési haladékot kapjon a tartozásaira. Ettől az időponttól kezdődően a fizetési haladékra tekintettel nem kerülhet sor felszámolás elrendelésére, a már előterjesztett felszámolási kérelemről sem határozhat a bíróság (a fizetésképtelenséget megállapító első fokú, nem jogerős határozat meghozatala esetén viszont már nem terjeszthető elő csődvédelem iránti kérelem). 

A csődeljárás megindítása azonban nem pusztán lehetőséget jelent és fizetési haladékot, hanem kötelezettségeket is. Az adós társaság vezetője mellé vagyonfelügyelő kerül kirendelésre, aki a képviseleti jog gyakorlását felügyeli a moratórium alatt. Ezen moratórium alatt kel az adós társaságnak a fent említett rendszer szintű változtatásokat végrehajtania, a racionális gazdasági működés tervét felállítani, a működést pedig olyan módon átalakítani, hogy az gazdaságos és profitábilis legyen. Ezen túlmenően a változtatásokon alapuló olyan gazdálkodási tervet kell kidolgoznia, amely bemutatja, hogy a hitelezők mi alapján várhatját követelésük megtérülését, amire tekintettel egyezséget kötnek a tartozások átütemezésére, esetlegesen részbeni elengedésére vonatkozóan.

A csődeljárás szabályai

A moratórium 120 napra vonatkozik, amely egy alkalommal további 120 nappal meghosszabbítható abban az esetben, ha ehhez a hitelezők – hitelezői osztályonként – fele hozzájárul. A moratórium ideje alatt a pénzkövetelések végrehajtása szünetel, a pénzforgalmi számlákkal szemben beszedési megbízás (inkasszó) sem teljesíthető és bírósági eljárás során beszámításnak sincsen helye. Fontos, hogy a fizetési haladék többek között a munkabér jellegű kifizetésekre, a közüzemi tartozásokra és a forgalmi adókra nem vonatkozik – ezekre vonatkozóan külön megállapodás alapján van lehetőség halasztásra és részletfizetésre (amely nem a csődeljárás rendelkezésein alapul).

Az adósnak a fizetésképtelen helyzetből való kilábalására vonatkozó tervet a moratórium kezdő időpontjától számított 60 napon belül megtartandó tárgyaláson kell elfogadtatnia a hitelezőkkel. A kilábalási terv kidolgozása a vagyonfelügyelő bevonásával készítendő el, aki, mint tapasztalattal bíró szakember ebben az adós segítségére van. Amennyiben nem sikerül megállapodásra jutni az első tárgyaláson, a moratórium időtartama alatt – a hitelezők által támasztott követelmények alapján – lehetősége van az adósnak az ajánlata átdolgozására és ilyen módon a hitelezőkkel való elfogadtatásra. Az ajánlatot nem minden hitelezőnek kell elfogadnia, hanem elegendő, hogy a biztosított és nem biztosított hitelezői osztályokba sorolt hitelezők fele egyetértsen vele; ilyen módon a létrejött egyezség minden hitelezőre kiterjed (kényszeregyezség).

Látható tehát, hogy a csődeljárás jogintézménye olyan módon került kialakításra, hogy amennyiben a hitelezők többségét az adós meg tudja győzni gazdálkodása profitábilissá tételének lehetőségéről, abban az esetben egy reális ajánlat elfogadása a lehető legkönnyebb legyen. Összességében elmondható tehát, hogy amennyiben reális lehetőség van az adós társaság által folytatott gazdasági tevékenység eredményessé tételére, abban az esetben a csődeljárás áthidaló lehetőséget tud nyújtani a gazdaságtalan működésről egy rentábilis üzleti struktúrára való átállásra.

Cikkem nyomán a csőd jogintézményéről beszélgettünk a Millásreggeli műsorában; az adás itt hallgatható meg: https://millasreggeli.hu/penzugyek/kkv/csod-a-veg-kezdete-vagy-a-kezdet-vege/