Szerkezetátalakítási eljárás, a fizetési nehézséggel küzdő cégeknek

A nehéz helyzetbe került cégek megsegítésére a veszélyhelyzeti rendkívüli szabályozásban volt először próbálkozás a reorganizációs eljárással, ennek utódjaként jelent meg 2022. július 1-i hatálybalépéssel a Szerkezetátalakítási eljárás szabályairól szóló 2021. évi LXIV. törvény.

A szerkezetátalakítási eljárás igyekszik kiküszöbölni a csődtörvény hibáit és talán valós lehetőséget adni a fizetési nehézséggel szembesülő, de gazdasági társaságoknak a túlélésre. Sajnos azonban az elmúlt két évben a jogintézmény még nem vált széles körűen ismertté, a hozzá kapcsolódó, a kormány által működtetett korai előrejelző rendszerről pedig még kevesebben hallottak.

Mikor indítható szerkezetátalakítási eljárás?

A szerkezetátalakítás előnye, hogy nem kell megvárni a fizetésképtelen, vagy fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetet, hanem annak valószínűsége esetén is lehet élni a jogintézménnyel. Az szerkezetátalakítás célja, hogy az adós megállapodjon az eljárásba bevont hitelezőkkel annak érdekében, hogy fizetőképessége helyreálljon és működését folytatni tudja. Fontos azonban, hogy a szerkezetátalakítás nem vonatkozhat munkaviszonyból eredő követelésre, tehát ilyen módon a NAV-val szemben ilyen jellegű követelések kiesnek, továbbá  természetes személyek kártérítéssel kapcsolatos követelései is.

Moratórium a tartozások megfizetésére teljes vagy részleges

A csődeljárással szemben a szerkezetátalakítási eljárás során nem feltétlen kell bevonni minden hitelezőt, ezt az adós dönti el; azonban a fizetési moratórium kizárólag az eljárásba bevont hitelezőkkel szemben áll fenn, minden más kötelezettségét határidőre teljesítenie kell. Amennyiben nem von be minden hitelezőt az adós az eljárásba és nem kéri a fizetési haladék általános elrendelését, abban az esetben a szerkezetátalakítási eljárás kezdeményezése nem lesz nyilvános, arról az abban részt nem vevő üzleti partnerek nem szereznek tudomást közvetlenül. Az ilyen zárt körű eljárásban a bíróság szerepe is jelképes, a csődejárással szemben a felek között létrejött megállapodást sem vizsgálja a gazdasági megvalósíthatóság szempontjából, lényegében csak a törvényi keretek betartását ellenőrzi. A szerkezetátalakítási eljárás során az adóst segíti a szerkezetátalakítási szakértő, aki a csődbiztos intézményéhez hasonlóan a felszámolói névjegyzékből kerül kijelölésre, feladata pedig a hitelezőkkel való egyeztetés és, hogy segítséget nyújtson valóban megvalósítható szerkezetátalakítási terv elkészítésében.

A szerkezetátalakítási szakértő, mint vagyonfelügyelő

Az eljárás során igénybe vett szerkezetátalakítási szakértő személyét az adós nevezheti meg, ő köt vele szerződést. A szerkezetátalakítási szakértő az adós gazdálkodására vonatkozóan csak abban az esetben rendelkezik ellenőrzési jogosultsággal, amennyiben az adós, vagy a szerkezetátalakítási eljárás során bevont hitelezői igények 50%-át meghaladó követeléssel rendelkező hitelezők ezt külön kérik.

Egyezség  és kényszeregyezség a szerkezetátalakítási eljárás során

A hitelezőkkel az adósnak az egyezségkötés is egyszerűsített, annyi megkötés van, hogy a szerkezetátalakítási terv hitelezők részére történő előterjesztésére 120 nap áll rendelkezésre, amit minden hitelezői osztályban a többségnek el kell fogadnia az eljárás megindításától számított 365 napon belül. Ennek hiányában az adós a törvényi feltételek fennállása esetén kérheti a bíróságtól az egyezség minden hitelezői osztályra kiterjedő kényszeregyezség keretében való jóváhagyását. Azonban amennyiben a hitelezőkkel nem sikerül megállapodni, annak nincsen semmilyen közvetlen jogkövetkezménye azon kívül, hogy a fizetési haladék véget ér - a csődeljárástól eltérően ez nem jelenti a szerkezetátalakítási eljárás automatikus átfordulását felszámolási eljárásba.

A hitelezőkkel történő megállapodást a törvény azzal is segíti, hogy amennyiben a szerkezetátalakítási eljárás mégsem lesz sikeres, az eljárás keretében bevont finanszírozáshoz kapcsolódó szerződéseket később nem lehet megtámadni a felszámolási eljárás keretében arra hivatkozással, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezését követően az adott megállapodás egyes hitelezőkre hátrányos, illetve másokat megelőzően nyújtott a finanszírozó részére új biztosítékot az adós.