A behajthatatlan követelés leírása és ÁFA-visszaigénylés

Régóta súlyos problémája volt a hazai cégeknek, hogy a kiszámlázott, de részben, vagy egészben meg nem fizetett követeléseik után az ÁFA tartalmat meg kellett fizetni, holott maga az adóalap nem folyt be. Az adóhivatal változatos indokokkal utasította el ezen ÁFA összegek visszaigénylését – mindeddig.

2020. január 08. · Általános hírek    

Súlyosbította a helyzetet, hogy ezt az ÁFA összeget abban az esetben sem lehetett visszaigényelni, amennyiben a követelés bizonyíthatóan behajthatatlan lett, akár végrehajtás, akár felszámolás keretében. A jogosultat így kétszeresen is veszteség érte, mivel nem csak követelése állt fenn, amit a könyveiben adóalap növelő tételként nyilvántartott, de még ráfordítása is keletkezett a megfizetett és be nem folyt ÁFA tekintetében.

Európai Unió Bíróságának ítélete

Az adóhivatal változatos indokokkal utasította el ezen ÁFA összegek visszaigénylését – mindeddig. 2019. novemberében az Európai Unió Bírósága, a Curia C-292/19 számú ítéletében a NAV-al szemben foglalt állást és egyértelműen kimondta, hogy a részben, vagy egészben behajthatatlan követelések után megfizetett ÁFA összeg visszaigényelhető és azt vissza is kell fizetni a jogosult részére.

A kulcs az ÁFA semlegesség elve

A Curia ítéletének alapja a „HÉA (ÁFA) irányelv alapvető elvének kifejeződése, amely szerint az adó alapja a ténylegesen kapott ellenérték, amelyből az következik, hogy az adóhatóság a HÉA címén nem szedhet be magasabb összeget annál, mint amelyet az adóalany beszedett”. Ezen szabálytól ugyan enged eltérést az irányelv 90. cikkének 2. bekezdése, azonban ez csak arra teremt lehetőséget a tagállamok részére, hogy az adó megfizetésével kapcsolatos bizonytalanság ellen küzdjenek és nem pedig arra, hogy nemfizetés esetén el lehet tekinteni az adóalap csökkentéstől. Bármely ÁFA-alap csökkentés kizárása ugyanis a HÉA-irányelvben megfogalmazott ÁFA-semlegesség elvével ellentétes lenne. Az előzetes döntéshozatali eljárásban alapul szolgáló ügyhöz kapcsolódóan feltett kérdésre tekintettel a Curia döntése azt fogalmazta meg, hogy a tagállamoknak lehetővé kell tenniük a hozzáadottértékadó‑alap (ÁFA-alap) csökkentését, ha az adóalany bizonyítani tudja, hogy az adósával szemben fennálló követelés véglegesen behajthatatlanná vált – jelen esetben az adós felszámolási eljárás keretében megszüntetésre került.

Változó hazai joggyakorlat

Az Európai Unió Bíróságának ítélete nyomán az adóhivatal 2020. évtől kezdődően máris módosította az ÁFA-bevallás tervezetét és kiegészítette a bevallást a behajthatatlan követelés elszámolására vonatkozó nyilatkozati lappal.

Bár az ítélet kifejezetten a felszámolás keretében megszűnt adózóval szembeni követelés ÁFA visszaigénylésével kapcsolatosan vizsgálta a magyar és az uniós szabályozást, annak indoklásából kitűnik, hogy amennyiben az adózó bizonyítani tudja, hogy követelése egészét vagy részét véglegesen nem kapta meg, abban az esetben jogosult élni az adóalap csökkentésének jogával, ez általános jelleggel nem tagadható meg.

 
 
 
Dr. Pajor Dávid ügyvéd

Manapság a jogi kérdések már komplex megoldásokat követelnek, amelyek nem csak az egyes jogszabályok önálló ismeretét követelik meg, hanem az azok alapján adott válaszok globális hatásait is ismerni kell. Több mint tíz éves szakmai tapasztalatommal állok rendelkezésére.

Elérhetőségeim

Cím: 1027 Budapest, Margit körút 26.

Telefon: +36 70/366-11-91

E-mail: iroda@drpd.hu​

Kövessen az alábbi helyeken is

Bitcoin

Ezt a honlapot Dr. Pajor Dávid (KASZ: 36066627; adószám: 50066469-1-41), a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartja fenn, az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belsõ szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak. A honlapon közzétett információk kizárólag általános tájékoztatásra szolgálnak, amelyek semmilyen esetben sem minősülnek konkrét tanácsadásnak, vagy ajánlatnak.
Dr. Pajor Dávid ügyvéd © 2009-2018