Csődeljárás

A csődeljárás a fizetési nehézségbe került gazdálkodó szervezet megmentését szolgáló bírósági eljárás. A köznyelv a „csőd” szót gyakran a cég megszűnésével azonosítja, a jogi értelemben vett csődeljárás célja azonban éppen ellentétes. Az adós fizetési haladékot kap, és ez idő alatt a hitelezőivel csődegyezséget köthet, amely az adósságok átütemezését, részleges elengedését vagy más módon történő rendezését tartalmazza. Sikeres egyezség esetén a vállalkozás a felszámolás helyett tovább működhet.

Miért jó a csődvédelem vállalkozása számára?

A csődvédelem legfontosabb előnye a fizetési haladék, más néven moratórium, amely alatt a cég ellen a pénzkövetelések végrehajtása szünetel, a bankszámlái terhére fizetési megbízás nem teljesíthető, és a partnerek a szerződést nem mondhatják fel pusztán a csődeljárás miatt. A csődeljárás elrendelésével a folyamatban lévő felszámolási eljárások is megszűnnek. A vállalkozás így nyugodt keretek között, a felszámolás közvetlen veszélye nélkül tárgyalhat a hitelezőivel.

A kérelmet a cég vezetője elektronikus úton, a legfőbb szerv előzetes egyetértésével nyújtja be a székhely szerinti törvényszékhez. A Cstv. 7. § (1) bekezdése szerint ehhez a jogi képviselet kötelező. A kérelemhez részletes mellékleteket kell csatolni, és a hiányos kérelmet a bíróság visszautasíthatja, ezért a gondos előkészítés az eljárás sikerének első feltétele. Ha csődvédelem kérését fontolgatja, forduljon hozzám, az előkészítéstől az egyezség megkötéséig végig képviselem.

Ha csődvédelem kérését fontolgatja, forduljon hozzám. Felmérem, hogy vállalkozása számára a csődeljárás vagy egy másik jogi eszköz kínálja a legjobb megoldást, előkészítem és benyújtom a kérelmet, majd az egyezség megkötéséig végig képviselem.

Mikor érdemes ügyvéd segítségét kérnie?

Ügyvédhez akkor érdemes fordulni, amikor a fizetési nehézség első jelei megjelennek, és nem akkor, amikor a cég már fizetésképtelen. Ilyen jel lehet a lejárt szállítói tartozások felhalmozódása, a köztartozások késedelme, a hitelezői fizetési felszólítások vagy egy felszámolási kérelem kilátásba helyezése. Minél korábban kezdjük meg a helyzet elemzését, annál több jogi eszköz áll rendelkezésre, a peren kívüli adósságrendezéstől a szerkezetátalakítási eljáráson át a csődeljárásig.

A korai lépés a vezetők személyes érdekeit is szolgálja. A Polgári Törvénykönyv 3:118. § szerint ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők a kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek azzal a vezető tisztségviselővel szemben, aki a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ha a társaság felszámolási eljárásban szűnik meg, a mögöttes felelősség megállapítására a Cstv. 33/A. § szerint kerülhet sor. A Cstv. 33/A. § (1) bekezdése alapján a hitelező vagy a felszámoló keresettel kérheti annak megállapítását, hogy a vezető a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően vezetői feladatait nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látta el, ami a vezető személyes vagyoni felelősségéhez vezethet.

Ne várja meg, amíg bekövetkezik a tényleges fizetésképtelenség! Ha cége fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben van, forduljon hozzám minél hamarabb, hogy az Ön és vállalkozása számára is a legmegfelelőbb megoldást találhassuk meg!

Mi a csődeljárás menete?

A csődeljárás a kérelem benyújtásával indul, a benyújtását követően a bíróság egy munkanapon belül közzéteszi az ideiglenes fizetési haladékot a Cégközlöny következő lapszámában, majd 15 napon belül elrendeli a csődeljárást és kirendeli a vagyonfelügyelőt. A Cstv. 10. § (4) bekezdése szerint a fizetési haladék a közzétételt követő 180. napot követő második munkanap 0 óráig tart, amelyet a hitelezők többségi szavazással legfeljebb 240 napig, kétharmados szavazással legfeljebb 365 napig meghosszabbíthatnak. A fizetési haladék nem terjed ki minden tartozásra, nem vonatkozik többek között a munkabérekre és azok közterheire, valamint a közműdíjakra, ezeket a cégnek folyamatosan fizetnie kell a csődeljárás alatt is. A csődeljárás tehát csak akkor lehet eredményes, ha a vállalkozás napi működése a moratórium idején is fenntartható.

A hitelezők a követeléseiket a közzétételtől számított 30 napon belül jelentik be. Az adós a kezdő időponttól számított 90 napon belüli időpontra egyezségi tárgyalást hív össze, amelyre kidolgozott reorganizációs programmal és egyezségi javaslattal kell megérkeznie. Ha az egyezség létrejön, a bíróság jóváhagyja, és a cég tovább működik. Ha nem jön létre, a bíróság hivatalból elrendeli a felszámolást, ezért a csődeljárásban a felkészült tárgyalás és a jogilag megalapozott egyezségi javaslat a cég túlélésének feltétele.

 

Ki a vagyonfelügyelő és milyen jogai vannak az eljárás során?

A vagyonfelügyelőt, köznapi nevén csődbiztost, a bíróság a csődeljárást elrendelő végzésben rendeli ki, feladata a hitelezői érdekek védelme és az egyezség előkészítése. A cég vezetése a helyén marad, de a Cstv. 13. § (3) bekezdése szerint a vagyonfelügyelő betekinthet a könyvekbe, szerződésekbe és bankszámlákba, jóváhagyja és ellenjegyzi a cég kötelezettségvállalásait és kifizetéseit, megtámadhatja az engedélye nélkül kötött szerződéseket, és bizonyos esetekben a bankszámlák felett is együttes rendelkezési jogot kap. Ő veszi nyilvántartásba a hitelezői követeléseket, és részt vesz az egyezségi tárgyalásokon.

A vagyonfelügyelő jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 munkanapon belül kifogást lehet benyújtani a bírósághoz. A rövid határidő miatt ilyenkor gyors jogi reakcióra van szükség, amelyben számíthat a segítségemre.

Mit tartalmaz a csődegyezség?

A csődegyezség az adós és a hitelezők között létrejövő, a bíróság által jóváhagyott megállapodás, amely rögzíti, hogy a cég milyen ütemezésben és milyen mértékben rendezi a tartozásait. A Cstv. 19. § (1) bekezdése szerint a felek megállapodhatnak különösen az adósságra vonatkozó engedményekről és fizetési könnyítésekről, egyes követelések elengedéséről vagy átvállalásáról, a követelések fejében az adósban történő részesedésszerzésről, kezességvállalásról és egyéb biztosítékokról, valamint az adós pénzügyi egyensúlyát helyreállító programjáról. Az egyezség létrejöttéhez a biztosított és a nem biztosított hitelezők osztályában egyaránt a szavazatok többsége szükséges. A Cstv. 20. § (2) bekezdése szerint a megkötött egyezség azokra a hitelezőkre is kiterjed, akik nem szavaztak rá, vagy a tárgyaláson nem vettek részt.

A csődegyezség különös jellemzője, hogy a Cstv. 20. § (2) bekezdése szerint kényszeregyezségként azokra a hitelezőkre is kiterjed, akik ahhoz nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt. Az egyezség rájuk nézve azonban nem állapíthat meg kedvezőtlenebb feltételeket, mint amelyeket az adott hitelezői osztályban a hozzájáruló hitelezőkre megállapított. Az egyezségi javaslatot ezért úgy kell felépíteni, hogy az a biztosított és a nem biztosított hitelezők eltérő érdekeit egyaránt kezelje.

A Cstv. 20. § (1a) bekezdése szerint az egyezség megkötésénél a jóhiszemű joggyakorlás követelményét kell szem előtt tartani, és az egyezség nem tartalmazhat a hitelezők összességére vagy egyes hitelezői csoportokra nézve nyilvánvalóan és kirívóan előnytelen vagy méltánytalan rendelkezéseket. A Kúria Gfv.III.30.011/2023/7. számú, elvi jelentőséggel közzétett határozata szerint ennek megítélésénél nem kizárólag azt kell figyelembe venni, hogy az adós milyen százalékos arányban tesz javaslatot a kifizetésre, hanem a hitelezők helyzetét, az azonos osztályba tartozó hitelezők kielégítésének arányait és a teljesítés ütemezését is. 

Miért lehet jó vállalkozása számára a reorganizáció?

A reorganizáció a vállalkozás pénzügyi és működési szerkezetének átalakítása, amely segít kikerülni az adósságspirálból, és megelőzi, hogy a cég a jövőben újra hasonló helyzetbe kerüljön. Eszközei között szerepelhet a veszteséges tevékenységek leépítése, a költségek csökkentése, a felesleges vagyonelemek értékesítése vagy új befektető bevonása. A sikeres csődegyezség alapja mindig egy hiteles reorganizációs program, amely meggyőzi a hitelezőket, hogy a cég túlélése számukra is kedvezőbb a felszámolásnál.

A csődeljárás mellett 2022. július 1. óta a 2021. évi LXIV. törvény szerinti szerkezetátalakítási eljárás is rendelkezésre áll, amely a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben, korábbi szakaszban vehető igénybe. A két eljárás közül a cég konkrét helyzete alapján érdemes választani.

Kérdése van az eljárással kapcsolatban vagy biztosra szeretne menni, és ügyvédi segítséggel folytatná le az eljárást? Forduljon hozzám bizalommal budapesti irodámban vagy online konzultáció keretében!

 
 
 

Dr. Pajor Dávid ügyvéd

Manapság a jogi kérdések már komplex megoldásokat követelnek, amelyek nem csak az egyes jogszabályok önálló ismeretét követelik meg, hanem az azok alapján adott válaszok átfogó hatásait is ismerni kell. Több mint tíz éves szakmai tapasztalatommal állok rendelkezésére első sorban felszámolás, ügyvezetői felelősség, gazdasági büntetőjog és kripto ügyekben.

Elérhetőségeim

Cím: 1027 Budapest, Margit körút 26. I/4.
Telefon: +36 70 366 11 91
E-mail: iroda@drpd.hu​
Bank: HU09 1260 0016 1121 8165 1664 1797

  

Kövessen az alábbi helyeken is

btc

Ezt a honlapot Dr. Pajor Dávid (KASZ: 36066627; adószám: 50066469-1-41), a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartja fenn, az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belsõ szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak. A honlapon közzétett információk kizárólag általános tájékoztatásra szolgálnak, amelyek semmilyen esetben sem minősülnek konkrét tanácsadásnak, vagy ajánlatnak.
Dr. Pajor Dávid ügyvéd © 2009-2026