2017. a Bitcoin éve volt, mi lesz 2018-ban?
A 2017-es év pénzügyi szempontból egyértelműen a bitcoinról és a hasonló blockchain alapú eszközökről (ethereum, litecoin, stb.) szólt. Nem csak az árfolyam meredek emelkedése, hanem az elfogadottság és használhatóság növekedése is egyértelműen az év pénzügyi eszközévé tette ezeket a kriptovalutákat.
A bitcoin árfolyama 2017. év elején 1100 dollár körül mozgott, amely két éves csúcsot jelentett önmagában is. A 2016. év végén elindult meredek emelkedés kezdeti lökése Japánból érkezett, ahol az egyik jelentős kerekedelmi üzletlánc jelentette be a kriptovaluta elfogadását. Az árfolyam emelkedése néhány megingástól magában foglalt az év folyamán, azonban az év vége felé közeledve ismét meredek emelkedést vett, egészen 20000 dolláros árfolyamig. A nyár folyamán a Winklevoss-fivérek tervét a tőzsdei evezetésre elutasította az amerikai tőzsdefelügyelet, ez időlegesen visszavetette az árfolyamot, amit tetézett a kínai kormánynak a tőzsdék működésének és az ICO-k finanszírozásának betiltására tett erőfeszítései (a leg jelentősebb bitcoin-bányász farmok kínában találhatóak, ahol ezek korábban kormányzat segítség mellett létesültek).
Technikai jellegű problémák régóta foglalkoztatják a bitcoin szcénát, mint az utalások lassúsága és drágasága. Ezek megoldására történt 2017. augusztus 1-én a hálózat kettéválása (hard fork, SegWit), amely lényegében a blockchain elágaztatását jelentette, aminek hatására létrejött a bitcoin-cash (BCC) elnevezésű kriptovaluta (a SegWit-ről itt és itt olvashat részletesebben). A bitcoin-blokklánc kettéválása az előzetes várakozásokkal ellentétben nem törte meg az árfolyam emelkedésének tendenciáját és 2017. augusztus 13-án először egy bitcoinért már 1.000.000 (egymillió) forintot kellett adni! A technikai jellegű problémák azonban nem oldódtak meg a blokklánc elágaztatásával, a tranzakciók továbbra is drágák, amely a fizetőeszközkéntvaló felhasználás akadályát jelenti. Erre válaszként 2017. év végén újabb hard fork kövtkezik be (erről bővebben itt olvashat), aminek következtében a b2x nevű újabb kriptopénz jön létre.
Az árfolyam mellett az egyik legnagyobb, a kriptovalutákhoz és különösen a bitcoinhoz kapcsolódó történet 2017-ben az ICO (az ICO-ról itt olvashat bővebben). Ez sok startup számára nagy lehetőséget és befektetést jelentett, azonban jelenleg ez jelenti az egyik legnagyobb veszélyt is a magas árfolyamra. Az ICO-lufi bármikor kidurranhat és a legtöbb előrejelzés ezt 2018-ban biztosra veszi.
A bitcoin persze nincsen egyedül a kriptopénzek világában, a 2017-es év hárrom másik "sztárja" a Litecoin, a DASH és az Ethereum volt. Az Ethereumra erős magyar kötődése miatt is érdemes figyelni, illetve ez első sorban szerződés nyilvántartásra lett optimalizálva a kialakítása során, így adózás kérdésében óvatosabban kell kezelni, mint a többi, kifejezetten fizetésre létrehozott eszközt.
2017. során a jegybankok sem maradtak tétlenek, bár a legtöbbjük (közöttük az MNB is) még mindig azt kommunikálja, hogy nincsen feladatuk a kriptopénzekkel kapcsolatosan. Ennek ellenére - szerencsére talán - tudjuk, hogy itthon is komolyan figyelemmel kísérik a kriptopénzek folyamatait; az Európai Központi Bank részéről pedig nyilvánosan kinyilatkoztatták, hogy valamilyen formájú szabályozásra szükség lesz. Emellett több ország (pl. Oroszország, Észtország, Kína, stb.) saját kriptovaluta kifejlesztésén dolgozik.
Magyarországon a NAV hosszú idő után válaszokat adott egyedi megkeresésekre, azonban azok jogilag erősen vitathatóak. A NAV állásfoglalása szerint a bitcoin egy fizetési ígérvény, ezért követelésként kell kezelni. Ez az álláspont több ponton is hibádzik, a felhasználásra jogi szempontból veszélyes, adózás szempontjából kifejezetten hátrányos az adózóknak és leginkább szembe megy az Európai Bíróság C-264/14 ítéletében foglaltakkal.