A Btk. pénzmosásra vonatkozó tényállásának módosítása kifejezetten a kripto eszközök miatt

A büntető törvénykönyv (Btk.) 399. § rendelkezései alapján büntetni rendelt pénzmosás törvényi tényállása kimondottan is a kripto eszközök és azok alkalmazásának elterjedése miatt került módosításra 2021. január 1-től. A módosítás lényege, hogy az elkövetési tárgyának megjelölését dologról vagyonra változtatták, amely utóbbiba már a kriptopénzek is beletartoznak.

2021. október 28. · Általános hírek    

A pénzmosás elkövetési tárgyaként eddig megjelölt dolog fogalom szűkebb, a birtokba vehető javakra terjedt ki, ezt a kört a gyakorlat az értelmezés kibővítésével szélesítette például az értékpapírokra vonatkozóan. Azonban nyilvánvalóan aggályos és a jogbiztonságot veszélyezteti – a büntetőjog területén kiváltképp – egy bűncselekmény jogi tárgyának a körét értelmezéssel bővíteni, ezért szükségszerű volt a módosítás.

A pénzmosás fogalmi változása

A pénzmosás jogi tárgyának vagyonra való módosításával a korábbakhoz képest sokkal szélesebb körre vonatkozik a tényállás. A vagyon fogalmát ugyan a büntetőjog nem határozza meg közvetlenül, egyedül a vagyonelkobzáshoz kapcsolódóan a Btk. 76. §-ában történő – nem kimerítő – felsorolással kapunk hozzávetőleges meghatározást (amelynek utolsó eleme a bármely, pénzben kifejezhető vagyoni előny). A módosítás indokát a törvényi indokolás határozza meg aképpen, hogy „ezek a keretek az elmúlt időszakban megjelent új típusú vagyoni formákra tekintettel szűkössé váltak, az új típusú vagyoni formák (pl. fizetésre használt elektronikus adat különféle formái) nemcsak a büntetőjogban, hanem más jogágakban is vitatott és alulszabályozott jogterületként jelentek meg. Az ilyen új vagyonelemek közös jellemzője azonban, hogy a velük való rendelkezés továbbra is vagyoni előnynek - így a bűnözés vagyoni hasznának - tekinthető, ezért feltétlenül szükséges, hogy velük szemben a büntetőjog megfelelő eszközkészlettel rendelkezhessen”.

Megfelelő KYC és AML szabályzatok alkalmazásának igénye

A fentiek alapján a kripto eszközökkel foglalkozó gazdálkodó szervezeteknek, de akár a különböző platformokon fiat-pénzre váltással foglalkozó magánszemélyeknek is kiemelten foglalkozni kell a pénzmosás elleni jogszabályi követelmények alkalmazásával, vagy legalább szem előtt tartásával, mivel a pénzmosás törvényi tényállásának kimerítését jelentheti tevékenységük: …a büntetendő cselekményből származó vagyon eredetének, a vagyonon fennálló jognak, a vagyon helyének, ezek változásának elfedése vagy elleplezése céljából a vagyont mástól átvétele, elrejtése, átalakítása, átruházása, elidegenítésében közreműködés. E körben a KYC (know your custmer) és AML (anti-money laundering) szabályzatok kialakítását és felülvizsgálatát mindenképpen szakemberre érdemes bízni, mert az angolszász jogkörnyezetből átültetett hangzatos elhatárolódások és kinyilatkoztatások már nem nyújtanak megfelelő védelmet, a pénzmosás kizárására konkrét intézkedések szükségesek az egyes ügyleteknél.

 
 
 
Dr. Pajor Dávid ügyvéd

Manapság a jogi kérdések már komplex megoldásokat követelnek, amelyek nem csak az egyes jogszabályok önálló ismeretét követelik meg, hanem az azok alapján adott válaszok globális hatásait is ismerni kell. Több mint tíz éves szakmai tapasztalatommal állok rendelkezésére.

Elérhetőségeim

Cím: 1027 Budapest, Margit körút 26.
Telefon: +36 70/366-11-91
E-mail: iroda@drpd.hu​
Bank: 10100792-02323000-01003004

Kövessen az alábbi helyeken is

btc

Ezt a honlapot Dr. Pajor Dávid (KASZ: 36066627; adószám: 50066469-1-41), a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartja fenn, az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belsõ szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak. A honlapon közzétett információk kizárólag általános tájékoztatásra szolgálnak, amelyek semmilyen esetben sem minősülnek konkrét tanácsadásnak, vagy ajánlatnak.
Dr. Pajor Dávid ügyvéd © 2009-2018