A Btk. pénzmosásra vonatkozó tényállásának módosítása kifejezetten a kripto eszközök miatt
A büntető törvénykönyv (Btk.) 399. § rendelkezései alapján büntetni rendelt pénzmosás törvényi tényállása kimondottan is a kripto eszközök és azok alkalmazásának elterjedése miatt került módosításra 2021. január 1-től. A módosítás lényege, hogy az elkövetési tárgyának megjelölését dologról vagyonra változtatták, amely utóbbiba már a kriptopénzek is beletartoznak.
A pénzmosás elkövetési tárgyaként eddig megjelölt dolog fogalom szűkebb, a birtokba vehető javakra terjedt ki, ezt a kört a gyakorlat az értelmezés kibővítésével szélesítette például az értékpapírokra vonatkozóan. Azonban nyilvánvalóan aggályos és a jogbiztonságot veszélyezteti – a büntetőjog területén kiváltképp – egy bűncselekmény jogi tárgyának a körét értelmezéssel bővíteni, ezért szükségszerű volt a módosítás.
A pénzmosás fogalmi változása
A pénzmosás jogi tárgyának vagyonra való módosításával a korábbakhoz képest sokkal szélesebb körre vonatkozik a tényállás. A vagyon fogalmát ugyan a büntetőjog nem határozza meg közvetlenül, egyedül a vagyonelkobzáshoz kapcsolódóan a Btk. 76. §-ában történő – nem kimerítő – felsorolással kapunk hozzávetőleges meghatározást (amelynek utolsó eleme a bármely, pénzben kifejezhető vagyoni előny). A módosítás indokát a törvényi indokolás határozza meg aképpen, hogy „ezek a keretek az elmúlt időszakban megjelent új típusú vagyoni formákra tekintettel szűkössé váltak, az új típusú vagyoni formák (pl. fizetésre használt elektronikus adat különféle formái) nemcsak a büntetőjogban, hanem más jogágakban is vitatott és alulszabályozott jogterületként jelentek meg. Az ilyen új vagyonelemek közös jellemzője azonban, hogy a velük való rendelkezés továbbra is vagyoni előnynek - így a bűnözés vagyoni hasznának - tekinthető, ezért feltétlenül szükséges, hogy velük szemben a büntetőjog megfelelő eszközkészlettel rendelkezhessen”.
Megfelelő KYC és AML szabályzatok alkalmazásának igénye
A fentiek alapján a kripto eszközökkel foglalkozó gazdálkodó szervezeteknek, de akár a különböző platformokon fiat-pénzre váltással foglalkozó magánszemélyeknek is kiemelten foglalkozni kell a pénzmosás elleni jogszabályi követelmények alkalmazásával, vagy legalább szem előtt tartásával, mivel a pénzmosás törvényi tényállásának kimerítését jelentheti tevékenységük: …a büntetendő cselekményből származó vagyon eredetének, a vagyonon fennálló jognak, a vagyon helyének, ezek változásának elfedése vagy elleplezése céljából a vagyont mástól átvétele, elrejtése, átalakítása, átruházása, elidegenítésében közreműködés. E körben a KYC (know your custmer) és AML (anti-money laundering) szabályzatok kialakítását és felülvizsgálatát mindenképpen szakemberre érdemes bízni, mert az angolszász jogkörnyezetből átültetett hangzatos elhatárolódások és kinyilatkoztatások már nem nyújtanak megfelelő védelmet, a pénzmosás kizárására konkrét intézkedések szükségesek az egyes ügyleteknél.