Másként felelünk a szerződésszegésért

Az új Ptk. különválasztja a kártérítési felelősséget a vétkesség elvétől, megszigorítva egyben a szerződésszegő kimentési lehetőségeit. A kimentési lehetőség a károkozónak az ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülményekre korlátozottan áll fenn.

2014. március 17. · Általános hírek    

A kár fogalmának változása az új Ptk-ban

Az új Polgári törvénykönyvben (Ptk.) a kár fogalmával kapcsolatos újítás, hogy a definícióból a jogalkotó kivette a jogszabályba ütközést. Ezzel tehát már nem elengedhetetlen fogalmi elem többé a kártérítés jogosságának megítéléséhez, hogy a károkozó cselekménye (vagy annak hiánya) bármilyen szabályba ütközik-e; elegendő annak bizonyítása, hogy az adott magatartásból a károsultnak kára származott.

A szerződéses viszonyokban ez úgy jelenik meg, hogy az új Ptk. 6:137. § kimondja: bármely szerződésszerű teljesítés elmaradása a szerződéses kötelezettség megszegését jelenti. Ezáltal nem csak a tevőleges magatartás, hanem a mulasztás is szerződésszegést jelent, ha a szerződésszerű teljesítés elmarad; és mivel további követelményt nem határoz meg a jogszabály a szerződésszegés megállapításához, így kimentés nem lehetséges a szerződésszegéssel kapcsolatban.

A 6:142. § szerint: „Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni.” Tehát a kontraktusban vállalt kötelezettség megsértése, amely hátrányt okoz a szerződő félnek, önmagában megalapozza a kártérítésre való jogosultságot. Ezzel az új Ptk. különválasztja a kártérítési felelősséget a vétkesség elvétől, megszigorítva egyben a szerződésszegő kimentési lehetőségeit. A kimentési lehetőség a károkozónak az ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülményekre korlátozottan áll fenn arra az esetre, ha tőle nem volt elvárható a körülmény elkerülése, vagy a kár elhárítása.

Mit is jelentenek ezek az újonnan megjelenő fogalmi körök?

Ellenőrzési körön kívül eső: amire a fél nem képes hatást gyakorolni. Elsődlegesen a vis maior, politikai, társadalmi események, állami intézkedések, jogszabályváltozások, radikális piaci változások. Ellenben nem tartozik ebbe a körbe a szerződésszegő félnek a saját üzemi működése, illetve az abban keletkező zavarok, beszerzési nehézségek.

A szerződéskötés időpontjában előre nem látható: minden olyan körülmény, ami a szerződéskötéskor nem állt fenn, illetve nem tudott róla. Tehát, ha tudta, hogy a kontraktus teljesítését akadályozó/ellehetetlenítő jogszabály elfogadása van tervben; sztrájk van készülőben, abban az esetben nem mentesülhet a kártérítési felelősség alól.

Körülmény elkerülése, kár elhárítása: a feltételt ebben az esetben a szerződésszegés időpontjára vonatkoztatva kell vizsgálni, hogy akkor volt-e lehetősége és az az elvárhatóság körébe esett-e, hogy a szerződésszegést elkerülje, illetve az ezzel okozott kárt elhárítsa. Például rendkívüli hóesés esetén el tudta volna-e juttatni az árut más módon és ez mekkora plusz terhet jelentett volna neki, elvárható volt-e az erőfeszítés.

A kárfelelősség korlátai

Fontos, hogy az új Ptk. elkülöníti a visszterhes és az ingyenes szerződésekre vonatkozó kárfelelősségi szabályokat. Ingyenes szerződésnél kizárólag akkor felel a szerződésszegő fél, ha a másik fél bizonyítja, hogy a kárt szándékos szerződésszegéssel vagy a szolgáltatás lényeges tulajdonságának eltitkolásával okozták.

Az új Ptk. a kártérítés korlátjaként állítja az előreláthatóság korlátját. Ennek a lényege abban áll, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyensúlyát fenntartsa a szerződés kockázatával, amit a felek a szerződéskötéskor ismerhettek, és amely körülmények a szerződéses akaratot létrehozták. Ezzel a jogalkotó korlátot akar állítani az okozatossági alapon előterjesztett kártérítési igényeknek; azaz a károkozó nem felel azokért a károkért, amelyeknek a kockázatát nem láthatta előre a szerződés megkötésekor és így abba bele sem építhette. Példának okáért, nem felel a gyártó azért a kárért, ami azzal kapcsolatosan merült fel, hogy a leszállítani vállalt gép átadásának késedelme miatt a megrendelő elesett egy olyan üzlettől, mely a megrendeléshez adott paraméterekben nem volt benne. Főleg, ha az adott munkára a megrendelés után pályázott; ugyanis a gyártó nem ismerhette, hogy szerződésszegése milyen kárt okoz, így annak elhárításához szükséges erőfeszítés elvárhatóságának mértékét sem tudta megfelelően meghatározni.

A kártérítés mértéke - hogyan határozzuk meg?

A kártérítés mértékével kapcsolatosan ugyanis a 6:143. § (2) bekezdése kimondja, hogy a vagyoni károk és az elmaradt vagyoni előnnyel kapcsolatos károk annyiban térítendőek, amennyiben a szerződésszegő a szerződés megkötésének időpontjában (!) előre láthatta a szerződésszegés lehetséges körülményeit. Ezzel az volt a cél, hogy a kártérítési igényeket ésszerű keretek között tartsák, így következménykárok, illetve elmaradt haszon címén ne lehessen irreális mértékű igényeket támasztani. Arra vonatkozóan pedig, hogy a szerződésszegő fél a kárkövetkezményeket mennyiben láthatta előre, illetve mennyiben kellett volna előre látnia, a bizonyítás a károsultat terheli.

Persze a szándékos szerződésszegés esetén a jogosult teljes kárát köteles a szerződésszegő megtéríteni, figyelem nélkül az előreláthatóságra, hiszen itt már deliktuális károkozásról van szó.

További figyelemre méltó új szabály, hogy ha a károkozó szerződő fél mással egyetemlegesen tartozott a szerződéses kötelezettséget teljesíteni, a bizonyítási kötelezettség megfordul: a mentesülni akaró károkozónak kell azt bizonyítania, hogy nem az ő cselekménye vagy annak elmaradása okozta a kárt. Ha ennek bizonyítása egyik egyetemlegesen kötelezett félnek sem sikerül, a felmerült károk megtérítéséért egyetemlegesen felelnek.

Eredeti megjelenés: Ado.hu

 
 
 
Dr. Pajor Dávid ügyvéd

Manapság a jogi kérdések már komplex megoldásokat követelnek, amelyek nem csak az egyes jogszabályok önálló ismeretét követelik meg, hanem az azok alapján adott válaszok globális hatásait is ismerni kell. Több mint tíz éves szakmai tapasztalatommal állok rendelkezésére.

Elérhetőségeim

Cím: 1027 Budapest, Margit körút 26.
Telefon: +36 70/366-11-91
E-mail: iroda@drpd.hu​
Bank: 10100792-02323000-01003004

Kövessen az alábbi helyeken is

btc

Ezt a honlapot Dr. Pajor Dávid (KASZ: 36066627; adószám: 50066469-1-41), a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartja fenn, az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belsõ szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak. A honlapon közzétett információk kizárólag általános tájékoztatásra szolgálnak, amelyek semmilyen esetben sem minősülnek konkrét tanácsadásnak, vagy ajánlatnak.
Dr. Pajor Dávid ügyvéd © 2009-2018