Másképp főhet a bérbeadó és a bérlő feje

A bérbeadóknak mindig is fontos kérdés volt, hogy a bérleti szerződést milyen módon mondhatják fel, ha az adott bérlővel meg akarják szüntetni a jogviszonyt. Különösen érzékeny a kérdés, amikor a bérlő nem együttműködő, illetve megromlott a viszony. Az új Ptk. ebben a körben is tartalmaz új rendelkezéseket, lássuk, miként is célszerű eljárni.

2014. május 22. · Általános hírek    

A lakásbérleti szerződéssel kapcsolatban rögtön szembe tűnik, hogy az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 6:342. paragrafusa elhagyja a korábbi jogszabályban megtalálható utalást a speciális jogszabályra; ám ez nem jelenti azt, hogy a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó 1993. évi LXXVIII. jogszabály, azaz a lakástörvény hatályát vesztette volna, vagy nem kellene alkalmazni (az új Ptk. általános jelleggel hagyja el ezeket az utalásokat a speciális jogszabályokra).

A szerződés felmondására okot adó bérlői magatartások a lakástörvény rendelkezései közül kikerültek, azokat a Ptk. bérletre, illetve lakásbérletre vonatkozó rendelkezései tartalmazzák, lényegében megegyező körben. A bérlet általános szabályai között, a 6:336. paragrafus (3) bekezdése említi a bérleti díj nemfizetését; azonban a korábbi szabályozáshoz képest ez kiegészül a bérlő által fizetendő költségek körére is, amivel kapcsolatosan a bérbeadó részére rendes felmondási jogot biztosít – szemben a korábbi, azonnali hatályú felmondási joggal. Az egyéb felmondási okok a Ptk. lakásbérletre vonatkozó rendelkezései között találhatóak, az együttélési szabályok megsértésére vonatkozóan, e körben a felmondást továbbra is a tudomásra jutástól számított 8 napon belül lehet közölni.

A követelésekkel kapcsolatosan megemlítendő változás, hogy a bérbeadót már nem a bérleti díj és járulékai, hanem a bérleti díj és a bérlőt terhelő költségek fedezésére illeti meg zálogjog a bérlőnek a bérlemény területén lévő vagontárgyaira vonatkozóan. Ez a lehetőség a korábbi szabályozásban csak a lakásbérlettel kapcsolatosan illette meg a bérbeadót, az új szabályozás azonban általánosságban, ingatlanbérletről szól.

A bérlet megszűnésével kapcsolatosan kiemelendő, hogy az új Ptk. – a korábbi szabályokkal ellentétesen – a határozott időre kötött bérleti szerződés esetén a kontraktusban meghatározott idő eltelte (vagy feltétel bekövetkezte) után nem szünteti meg a szerződést, hanem közvetlenül kimondja, hogy a megállapodás határozatlan időtartamúvá alakul át, ha a bérlő tovább használja a bérleményt, és az ellen a határozott idő elteltétől számított 15 napon belül a bérbeadó nem tiltakozik.

Újdonság, hogy az új Ptk. szabályozza a határozatlan idejű lakásbérleti szerződés felmondási idejét – a lakástörvény 26. paragrafusa (5) bekezdésének hatályon kívül helyezésével. A korábbi háromhavi felmondási idő nagyban lerövidül, ugyanis a hónap 15. napjáig közölt felmondással erre a következő hónap végére nyílik lehetőség.

A régi szabályozás nem szólt arról az esetről, amikor a felmondás nem a jogszabályi határidők betartásával történt; ezt a kérdést az új Ptk. rendezi, s a bérleti jogviszonyt a felmondás közlése utáni második hónap végére tekinti felmondottnak.

Érdekes kérdés, hogy a lakásbérlet szabályai mennyiben terjednek ki a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, ugyanis a fent említettek szerint a Ptk. 6:342. paragrafusa elhagyja a két szerződéstípusra vonatkozó jogszabályok összekapcsolását. Ugyanakkor a lakástörvény 36. paragrafusának (1) bekezdése változatlanul hatályban van, miszerint a helyiségbérletre – a lakástörvény eltérő rendelkezéseinek hiányában – a lakásbérlet szabályai alkalmazandóak. Kérdés, hogy ez csak a lakástörvény vonatkozásában értelmezendő-e, vagy az új Ptk. szabályaira is kiterjedően?

Meglátásom szerint a lex specialis derogat legi generali jogelvéből következően a lakástörvény 36. paragrafusának (1) bekezdésében foglalt kitételt kiterjedően kell értelmezni, és az új Ptk. rendelkezéseit is ide kell érteni. Ennek a szabálynak egyik legfontosabb megnyilvánulása a helyiségbérleti szerződések felmondásának körében érhető tetten. Ennek oka, hogyha nem a lakásbérlet szabályai alkalmazandóak, akkor abban az esetben a dologbérletnek az időben differenciált felmondási szabályai lépnének életbe. Ezek pedig – a helyiségbérleti jogviszonyok jellegét tekintve –kifejezetten hátrányosak lehetnek mindkét félre. Azonban ez egy újabb kérdés, amit végérvényesen a jogalkalmazási gyakorlat fog eldönteni – remélhetőleg az életszerűség szem előtt tartásával.

 
 
 
Dr. Pajor Dávid ügyvéd

Manapság a jogi kérdések már komplex megoldásokat követelnek, amelyek nem csak az egyes jogszabályok önálló ismeretét követelik meg, hanem az azok alapján adott válaszok globális hatásait is ismerni kell. Több mint tíz éves szakmai tapasztalatommal állok rendelkezésére.

Elérhetőségeim

Cím: 1027 Budapest, Margit körút 26.
Telefon: +36 70/366-11-91
E-mail: iroda@drpd.hu​
Bank: 10100792-02323000-01003004

Kövessen az alábbi helyeken is

btc

Ezt a honlapot Dr. Pajor Dávid (KASZ: 36066627; adószám: 50066469-1-41), a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartja fenn, az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belsõ szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak. A honlapon közzétett információk kizárólag általános tájékoztatásra szolgálnak, amelyek semmilyen esetben sem minősülnek konkrét tanácsadásnak, vagy ajánlatnak.
Dr. Pajor Dávid ügyvéd © 2009-2018