Osztalékfizetés esetén a törzsbetétek arányától való eltérés lehetősége

Az osztalékfizetéssel kapcsolatosan az új Ptk. rendelkezéseinek értelmezése során esetenként helytelen következtetések láttak napvilágot, ezért szükségesnek látszik a kérdéskör alapos vizsgálata.

2015. július 28. · Általános hírek    

Az új Ptk. (2013. évi V. tv.) 2014. március 15-i hatályba lépésével a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok is újra szabályozásra kerültek. Az új szabályozás a Ptk. keretei között a magyar jogszabályi környezetben eddig nagyrészt ismeretlen diszpozitivitás – a rögzített szabályoktól való eltérés megengedése – mentén valósul meg.

Ez a nagyfokú szabadság a polgári jogviszonyok – és ezzel együtt a gazdasági társaságok – szabad alakításának lehetőségét teremtik meg a felek számára. Ezzel együtt jár a jogviszonyokban résztvevő személyek különböző érdekérvényesítő képességének konfrontációja is. Ennek kivédésére, illetve az általában gyengébb érdekérvényesítő képességű csoportok védelme érdekében a jogszabályalkotó különböző fékeket épített be a rendszerbe és bizonyos pontokon az eltérés lehetőségét kizárta (kógens szabályok), illetve csak bizonyos irányba enged eltérést azoktól (imperatív szabályok).

Tekintettel arra, hogy ez a fajta jogi szabályozás idegen a magyar jogi szemlélettől és az így megvalósuló új jogi környezetben a szövegszerűen esetleg a korábbi szabályozással megegyező jogszabályhelyek értelmezési és ezáltal gyakorlati problémákat vetnek fel. Ezen problémákat kizárólag az ítélkezési gyakorlat tudja majd feloldani, aminek a kialakulása – az esetleges módosulásokat is figyelembe véve – jó pár évre tehető. Addig a jogkereső közönség a különböző jogelméletek, jogi alapelvek és értelmezési irányvonalak mentén kell, hogy meghatározza magának a jogszerűnek tűnő megoldást, amit adott esetben a különböző államigazgatási szervekkel (pl. NAV) szemben kell majd megvédenie, valószínűleg bírósági eljárások során is.

Az egyik ilyen kérdéskör az osztaléknak a törzsbetétek mértékétől való eltérítésének lehetősége, ami mindeddig a 2006. évi IV. tv. rendelkezési alapján működő gyakorlat volt. Azonban a Ptk. rendelkezéseire hivatkozva a HVG-Számviteli levelek című kiadvány 320. számában megjelent 6557. számú kérdésre adott válaszban némileg felületesen indokolva; a 325. számban a 6659. számú kérdésre adott válaszban azonban részletesen és már-már meggyőzően indokolva az az álláspont fogalmazódott meg, hogy az osztalékfizetés mértékének a törzsbetétek arányától való eltérítése semmis.

Ez a megállapítás nyilván főleg a vállalatcsoportok és konzorciumok esetében jelent komoly gazdasági hátrányt az adófizetési kötelezettség esetleges többszöröződése miatt; illetve az évek alatt a különböző ismérvek szerint kialakított, a törzsbetétektől esetlegesen eltérő mértékű hozzáadott értékhez igazított kifizetések rendszerét is felboríthatja.

 

Milyen érvelés mentén születtek ezek a megállapítások és miért helytelenek mégis?

A Ptk. belső szabályai

A Ptk. 3:185. § (1) bekezdése rendelkezik az osztalékfizetésről, amely szerint: „A tagot a társaságnak … felosztani rendelt saját tőkéjéből a törzsbetétek arányában meghatározott összeg (továbbiakban: osztalék) illeti meg. …” Ez a szabály lényegében nem tér el a Gt. 132. § (1) bekezdésében található korábbi, a törzsbetétek arányától eltérő mértékű osztalékfizetést lehetővé tevő szabályozástól. Azonban a jelenlegi szabályozás jogszabályi környezete alapot ad a téves jogértelmezésre, ugyanis a gazdasági társaságok létesítésének szabadságával kapcsolatosan a Ptk. 3:4. § (3) bekezdésében megfogalmazott eltérő szabályozás tilalma (kógens szabályok) szerint ahol a törvény külön nem is jelzi az eltérő szabályozás tilalmát, illetve nem határoz meg bizonyos irányt az eltérés lehetőségére (imperatív szabály), ott is a semmisséget rendeli ahhoz a jogszabálytól eltérő megállapodáshoz – létesítő okirat rendelkezéshez – ahol a kisebbség, a munkavállalók, hátrányára tér el a jogszabályi rendelkezéstől, vagy a felügyelet érvényesülését akadályozza.

Ebben a körben a Számviteli levelek 325. számában a 6659. kérdésre adott válasz teljesen helytelenül hivatkozik a Ptk. 3.106. §-ában foglalt – kizárólag a kisebbség érdekeinek sérelme esetére szóló – eltérést nem engedő rendelkezésére, mivel az kizárólag a Ptk. XVIII. fejezetének (legfőbb szerv összehívása, könyvvizsgálat kezdeményezése, igényérvényesítés kezdeményezése kisebbségvédelmi szempontból) rendelkezéseire vonatkozik, tehát az osztalékfizetéshez semmi köze nincsen.

A másik, az osztalékfizetésnek a törzsbetétektől eltérő mértékben történő fizetésének semmisségével kapcsolatosan felhívott jogszabályhely a Ptk. 3:187. §-a, amely szerint az társaság által teljesített kifizetésekre vonatkozóan a XXVI. fejezet rendelkezéseitől való eltérés semmis. Ez a jogszabályhely a Ptk. kommentárja szerint szintén nem az osztalékfizetés arányára vonatkozik, hanem a Gt. 132. §-a által is tartalmazott szabályt emeli át, amely az osztalékfizetésről való döntés, illetve az osztalékra jogosultság feltételeire vonatkozik és tőkevédelmi szabályokat fogalmaz meg, hitelező védelmi szempontból. Ennek keretében értendő még a Ptk. 88. § (1) és (2) bekezdésében rögzített szabály, miszerint a társaság tagjai a nyereségből részesednek és a veszteséget is közösen viselik, fő szabályként a vagyoni hozzájárulásuk arányában, de az ettől való eltérést semmilyen módon nem tiltja a jogszabály. Tiltás kizárólag arra vonatkozik, hogy a nyereségből való részesedésből, illetve a veszteség viseléséből egyik tagot sem lehet érvényesen kizárni.

Megállapítható tehát, hogy egyik felhívott kizárási hivatkozás sem állja meg a helyét, illetve, hogy nincsen olyan, a Ptk-ban megfogalmazott tiltó rendelkezés, amely bármilyen módon akadályozná az osztalék mértékének a törzsbetétek arányától való eltérítésének lehetőségét.

A Ptk-hoz képest külső jogszabályi hivatkozások

A fentiek szerint bemutatottakon túl további, a Ptk-n kívüli jogszabályi rendelkezés is alátámasztja az osztalék mértékének a törzsbetétek arányától való eltérítésének lehetőségét. Ez pedig a 21/2006. (V. 18.) IM rendelet, amelynek 6. számú melléklete tartalmazza a Kft. szerződésmintáját. Ezen szerződésminta 10.2. pontjában rendelkezhetnek a tagok az eredmény felosztásának kérdéseitől, ahol két választási lehetőség illeti meg őket: egyrészt a törzsbetétek arányában határozható meg az osztalékfizetés, vagy pedig egyedileg megadott arány szerint (tehát a törzsbetétek arányától eltérően).

A Cégeljárásról szóló 2006. évi V. tv. (Ctv.) 128. § a) pontja alapján került a fenti rendeletben a társasági szerződés minta meghatározásra, amelynek jelentősége, hogy a Ctv. rendelkezései szerint az egyszerűsített cégeljárásban (alapításkor) a fenti minta nem módosítható, csak a választási lehetőség szerinti részek kitöltendőek. Tehát a cégeljárási és társasági jogi kérdésekben általános jellegű jogszabálynak (lex generalis) minősülő Ptk. rendelkezéseihez (pl. 3:185. §) képest a rendelet, mint speciális jogszabály (lex specialis) szabályozza az eltérés lehetőségét. Erre abszolút módja van és feltétlenül érvényre juthat a rendeletben meghatározott minta szerinti eltérési lehetőség, tekintettel a római jog óta alkalmazott lex specialis derogat legi generali (a speciális jogszabály felülírja/lerontja az általános jogszabályt, illetve annak rendelkezéseit) jogelvére.

A joggyakorlat

A társasági jog abban a részben szerencsés helyzetben van, hogy a cégbejegyzések, illetve a változásbejegyzések sokasága miatt talán a leghamarabb alakul ki mérvadó joggyakorlat a szabályait illetően. A jelen cikkben tárgyalt osztalékeltérítés kérdésében a cikk szerzőjének is több törvényszéket érintő gyakorlata alapján kialakult tapasztalata, hogy a törzsbetétek arányától eltérő mértékű osztalék fizetésére vonatkozó megállapodások minden aggály nélkül bejegyzésre kerültek.

Ennek a gyakorlatnak és a fenti eszmefuttatások helyességét támasztja alá a Debreceni Ítélőtábla Gf.30.718/2014/6. számú ítélete is. Ezen határozatában az ítélőtábla a fent taglalt eszmefuttatásokat lényegében megismétli, illetve részben kiegészíti:

Az Alaptörvény 28. cikkével ellentétes értelmezésnek találta azt az okfejtést, miszerint a Ptk. 3:88. § (2) bekezdésében írtakhoz képest a Ptk. 3:185. § (1) bekezdése speciális szabályt tartalmaz, ezért tilos a törzsbetétek arányától eltérő arányban meghatározni az osztalékra és osztalékelőlegre való tagi jogosultság arányát. (Alaptörvény 28. cikk:”A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.”)

Az ítélőtábla hivatkozott rá továbbá, hogy az osztalék tagok közötti megosztásának aránya nem érinti a hitelezők érdekeit, ezért a Ptk. 3:187. §-ának a hitelezővédelmi érdekeket szolgáló rendelkezései nem jelentik, és nem jelenthetik nyelvtani értelmezéssel sem a Ptk. 3:185. § (1) bekezdésétől való eltérés tilalmát.

Végezetül hivatkozott a Debreceni Ítélőtáblán 2014. február 4. napján megtartott szakmai tanácskozáson elfogadott, a Céghírnök 2014/4. számában megjelent egyhangú állásfoglalásra, miszerint a Ptk. 3:175. § (2)-(3) bekezdéseiben rögzített, a saját üzletrészre eső osztalék tagok közötti felosztásának arányára vonatkozó rendelkezés diszpozitív. Bár ez az állásfoglalás nem a vitatott Ptk. 3:185. § (1) bekezdésére vonatkozik, de a két jogszabályhely tartalmi egyezősége is azt erősíti, hogy a Ptk. 3:185. § (1) bekezdése is diszpozitív rendelkezés.

Helytállónak mondta ki továbbá azt, hogy a Ptk. 3:4. § (2) bekezdése a jogi személyekre vonatkozó szabályozás általános elveként fogalmazza meg a diszpozitívitást, azaz a jogi személy tagjai a Ptk-ban minta szabályként megadott szabályoktól, főszabály szerint eltérhetnek a létesítő okiratukban mind a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása, mind a tagok egymás közötti, és a tagoknak a jogi személyhez fűződő viszonya szabályozása során. Megjegyzi az ítélőtábla, hogy a Ptk. 3:164. § (2) bekezdésében található az a szabály, miszerint az üzletrésznek, mint a törzsbetéthez kapcsolódó tagsági jogok és kötelezettségek összességének a mértéke a tagok törzsbetétjéhez igazodik, szintén diszpozitív szabály, tehát ez is lehetőséget teremt arra, hogy a tagok az egyes üzletrészekhez eltérő - a törzsbetét nagyságához viszonyítottan több, vagy arányában kevesebb - szavazati jogot, vagy osztalékhoz/osztalékelőleghez való jogot rendeljenek a társasági szerződésben.”

A cikk a 2015. július 28-i állapot szerinti jogértelmezést tartalmazza.

eredeti megjelenés: Jogero.hu

 
 
 
Dr. Pajor Dávid ügyvéd

Manapság a jogi kérdések már komplex megoldásokat követelnek, amelyek nem csak az egyes jogszabályok önálló ismeretét követelik meg, hanem az azok alapján adott válaszok globális hatásait is ismerni kell. Több mint tíz éves szakmai tapasztalatommal állok rendelkezésére.

Elérhetőségeim

Cím: 1027 Budapest, Margit körút 26. I/4.
Telefon: +36 70 366 11 91
E-mail: iroda@drpd.hu​
Bank: HU85 10100792-02323000-01003004

  

Kövessen az alábbi helyeken is

btc

Ezt a honlapot Dr. Pajor Dávid (KASZ: 36066627; adószám: 50066469-1-41), a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartja fenn, az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belsõ szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak. A honlapon közzétett információk kizárólag általános tájékoztatásra szolgálnak, amelyek semmilyen esetben sem minősülnek konkrét tanácsadásnak, vagy ajánlatnak.
Dr. Pajor Dávid ügyvéd © 2009-2022