Csődbűncselekmény - csődbűntett

Ki kezdeményez büntető eljárást csődbűncselekmény miatt?

Amennyiben a felszámoló saját eljárásában; vagy az egyik hitelező, netán korábbi üzlettársa információja alapján bűncselekményre utaló nyomot talál, kötelessége feljeletést tenni!

Mivel a felszámoló részére az adós társaság gazdálkodásával kapcsolatosan az eljárás megindítását megelőző teljes számviteli és szerződéses iratanyagát át kell adni (ennek elmulasztása a számvitel rendjének megsértése elnevezésű bűncselekmény), a felszámoló ilyen módon teljes képet kap a cég működéséről.  

A felszámolás elkerülése érdekében a legvégsőbbig kitartanak a cégek és a fizetésképtelenség megállapításának elkerülése érdekében próbálnak mindent megtenni - akár jó szándékkal is, azonban az egyes hitelezőkkel kötött egyezségek utóbb akár a csődbűnycselekmény (Btk. 404. §) valamely tényállási elemének megvalósítását is jelenthetik.

Milyen magatartások adhatnak alapot csődbűncselekmény megállapítására?

Az adós vagyonának csökkenését, netán a hitelezői követelések kielégítésének részben vagy egészben való meghiúsítását eredményezően az adós vagyonának elrejtése, megrongálása; színlelt ügylet kötése, vagy kétes követelés elismerése mellett az ésszerű gazdálkodás követelményével ellentétes magatartás is büntetőjogi felelősségre vonást eredményezhet. A tényállási elemek a megállapíthatóságot igen széles spektrumra helyezik, ezért igen bonyolult annak eldöntése, mi marad a jogszerűség keretein belül.

Amennyiben a fizetésképtelen helyzet nem is áll fenn társaságánál, csak a veszélye áll fenn, inkább konzultáljon annak érdekében, hogy később ne legyen számonkérhető a felszámoás során ügyvezetői tevékenysége. A büntetőjogi felelősségre vonás mellett az ügyvezetői felelősség megállapítását is kockáztatja.