Minden gazdasági társaság vezetőjének a réme, hogy a cége fizetésképtelen helyzetbe kerül és esedékességkor nem tudja kötelezettségeit teljesíteni. Van, aki jól kezeli ezt a helyzetet, mást azonban már ennek veszélye is megrémiszt. A tényleges fizetésképtelenséget megelőzően, ennek az előre látható, valós fenyegetése is már egy jogi kategória, amelyhez jogkövetkezmények, kötelezettségek társulnak, amit sokan nem is tudnak.

A fizetésképtelenség, vagy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet nem feltétlen jelenti a hétköznapi értelemben vett csődöt a vállalkozás számára, hanem akár tartogathat lehetőségeket is, vagy hordozhat veszélyeket az ügyvezető mögöttes felelőssége megállapítása szempontjából.

Közeleg az év vége és ilyenkor érdemes minden vállalkozásnak áttekintenie, hogy nyilvántartásait és egyéb adminisztrációs kötelezettségeit megfelelően teljesítette-e az év során. A gazdaságos működés szempontjából elengedhetetlen áttekinteni a még le nem zárt gazdasági eseményeket is, hogy azok adózási szempontból a leginkább optimálisabban legyenek kezelve.

A büntető törvénykönyv (Btk.) 399. § rendelkezései alapján büntetni rendelt pénzmosás törvényi tényállása kimondottan is a kripto eszközök és azok alkalmazásának elterjedése miatt került módosításra 2021. január 1-től. A módosítás lényege, hogy az elkövetési tárgyának megjelölését dologról vagyonra változtatták, amely utóbbiba már a kriptopénzek is beletartoznak.

Mindeddig lényegében csak fenyegetésként élt a jogszabályi lehetőség, hogy a gazdasági társaságok vezető tisztségviselői – polgári jogi szankcióként, amely nem azonos a büntetőjogban alkalmazott közügyektől eltiltással – cégvezetéstől, illetve gazdasági társaságban tagi minőségüktől is eltiltásra kerülhessenek.

Az Adotervezes.hu konferenciáján adtam elő a blockchain alapú rendszerek jogi felhasználási lehetőségeiről, amelynek során az okosszerződések és az NFT-k kerültek porondra.

A védettségi igazolványhoz kötött szolgáltatások igénybevételére való jogosultság ellenőrzését a jogalkotó a szolgáltatókra hárította. A meghatározott szolgáltatások igénybevételére, vonatkozó jogosultság (védettségi igazolvány megléte) ellenőrzése egyben adatkezelési kérdéseket is felvet.

Évek óta abszolút kurrens téma a családi vállalkozások generációváltása, cikkek, előadások, konferenciák foglalkoznak vele, hogyan is kell jól csinálni. De mik a lehetőségek, ha ezek a technikák valamilyen oknál fogva nem működnek és az ifjabb generáció nem tud, vagy nem akar részt venni a cég irányításában, hogyan tudunk gondoskodni a cégről és az utódról is?

Régóta fennáll a lehetősége annak, hogy a tagoknak ne kelljen feltétlenül személyesen megjelennie egy taggyűlésen ahhoz, hogy működtessék a gazdasági társaságukat, azonban a gyakorlatban ezzel kevesen éltek. A jelenlegi rendkívüli helyzetben - tavasz után - 2020. november 17-től ismét elengedhetetlenné válik, hogy írásbeli szavazással, vagy elektronikus távközlő eszköz útján kerüljön megtartásra egy taggyűlés.

A koronavírus (COVID-19) 2020. tavaszi első hullámában a kormány által elrendelt rendkívüli helyzet és az ahhoz kapcsolódó rendkívüli intézkedések – jogszabályok segítették elő a védekezést. Ilyen módon az alap jogi szabályozáshoz képest több könnyítés került bevezetésre, azonban ezek a rendkívüli helyzet megszüntetésével nagyrészt hatályukat veszítették, ezért a jelenlegi helyzetben a védekezést már az általános és alap jogi szabályozás keretei között kell megszervezni.