A büntető törvénykönyv (Btk.) 399. § rendelkezései alapján büntetni rendelt pénzmosás törvényi tényállása kimondottan is a kripto eszközök és azok alkalmazásának elterjedése miatt került módosításra 2021. január 1-től. A módosítás lényege, hogy az elkövetési tárgyának megjelölését dologról vagyonra változtatták, amely utóbbiba már a kriptopénzek is beletartoznak.

Mindeddig lényegében csak fenyegetésként élt a jogszabályi lehetőség, hogy a gazdasági társaságok vezető tisztségviselői – polgári jogi szankcióként, amely nem azonos a büntetőjogban alkalmazott közügyektől eltiltással – cégvezetéstől, illetve gazdasági társaságban tagi minőségüktől is eltiltásra kerülhessenek.

Az Adotervezes.hu konferenciáján adtam elő a blockchain alapú rendszerek jogi felhasználási lehetőségeiről, amelynek során az okosszerződések és az NFT-k kerültek porondra.

A védettségi igazolványhoz kötött szolgáltatások igénybevételére való jogosultság ellenőrzését a jogalkotó a szolgáltatókra hárította. A meghatározott szolgáltatások igénybevételére, vonatkozó jogosultság (védettségi igazolvány megléte) ellenőrzése egyben adatkezelési kérdéseket is felvet.

Évek óta abszolút kurrens téma a családi vállalkozások generációváltása, cikkek, előadások, konferenciák foglalkoznak vele, hogyan is kell jól csinálni. De mik a lehetőségek, ha ezek a technikák valamilyen oknál fogva nem működnek és az ifjabb generáció nem tud, vagy nem akar részt venni a cég irányításában, hogyan tudunk gondoskodni a cégről és az utódról is?

Régóta fennáll a lehetősége annak, hogy a tagoknak ne kelljen feltétlenül személyesen megjelennie egy taggyűlésen ahhoz, hogy működtessék a gazdasági társaságukat, azonban a gyakorlatban ezzel kevesen éltek. A jelenlegi rendkívüli helyzetben - tavasz után - 2020. november 17-től ismét elengedhetetlenné válik, hogy írásbeli szavazással, vagy elektronikus távközlő eszköz útján kerüljön megtartásra egy taggyűlés.

A koronavírus (COVID-19) 2020. tavaszi első hullámában a kormány által elrendelt rendkívüli helyzet és az ahhoz kapcsolódó rendkívüli intézkedések – jogszabályok segítették elő a védekezést. Ilyen módon az alap jogi szabályozáshoz képest több könnyítés került bevezetésre, azonban ezek a rendkívüli helyzet megszüntetésével nagyrészt hatályukat veszítették, ezért a jelenlegi helyzetben a védekezést már az általános és alap jogi szabályozás keretei között kell megszervezni.

A koronavírus világszintű terjedése és az ahhoz kapcsolódó óvintézkedések már most jelentős gazdasági problémákat okoznak és ez szinte minden iparágra kihatással lesz. A közvetlen és a közvetett gazdasági hatások valószínűleg magánál a vírus terjedésénél hosszabban fogják hatásaikat kifejteni. Erre minden cégnek fel kell készülnie rövid és hosszú távon egyaránt, ehhez kacsolódóan a cégeknél a rendkívüli helyzetre vonatkozó cselekvési - pandémiás - terv készítése.

Gyakran előfordul, hogy nem úgy megy az üzlet, ahogy szeretnénk, ennek a súlyosabb formája, ha veszteséges a működés, esetleg már fizetési nehézség is felmerül a cégnél. Ilyenkor több út áll előttünk, lehet lyukakat tömködni és a túlélésre játszani, illetve szembenézni a problémával és megoldást keresni.

Régóta súlyos problémája volt a hazai cégeknek, hogy a kiszámlázott, de részben, vagy egészben meg nem fizetett követeléseik után az ÁFA tartalmat meg kellett fizetni, holott maga az adóalap nem folyt be. Az adóhivatal változatos indokokkal utasította el ezen ÁFA összegek visszaigénylését – mindeddig.