Gazdasági büntetőjog

A társasági jog, valamint csőd és felszámolási eljárások során szerzett tapasztalatom során rendszeresen felmerülnek a kapcsolódó gazdasági bűncselekmények. Ezen ügyekben felmerülő kérdések csak a párhuzamos jogágak együttes ismeretében és a megfelelő gyakorlattal válaszolhatók meg megfelelő mélységben és sikerrel.

A gazdasági büntetőjog kérdéseivel nem csak egy már megindult büntetőeljárás során kell foglalkozni, hanem a gazdasági társaságok működése és működtetése során is figyelemmel kell lenni ezekre. Amennyiben lépéseit előre megtervezi és a gazdálkodási cél mellett a következményeket is szem előtt tartja, abban az esetben a későbbi felelősségre vonást is elkerülheti.

Amennyiben korábbi döntéseit és gazdasági tranzakcióit - akár a kellő körültekintés ellenére - mégis eljárás alá vonja a nyomozó hatóság (ezen ügyekben sok esetben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal - NAV - Bűnügyi Igazgatósága), abban az esetben az eljárás minél korábbi szakaszában szükséges szakértő jogi képviselőt bevonnia. Ne tévessze meg, egy megállapítás nélkül zárult adóhatósági ellenőrzést követően is indulhat büntető eljárás, mivel az ellenőrzés során korlátozottabb eszköztár áll a NAV rendelkezésére, mint a büntetőeljárás során. Márpedig amennyiben egy ügylet, vagy működési modell gyanússá válik az adóhatóság számára, abban az esetben nem szokta könnyen elengeni az ügyet!

Csődbűncselekmény - csődbűntett

Az első sorban a felszámolási eljárás során előtérbe kerülő csődbűntett a Btk. 404.§-ában meghatározott tényállások elkövetési magatartásai rendkívül szerteágazók.

Számvitel rendjének megsértése

Sok esetben a vezető tisztségviselő a korábbi, esetlegesen felróhatóságot megalapozó gazdálkodási gyakorlatot a gazdálkodás áttekinthetőségének meghiúsításával igyekszik leplezni.

Gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása

Továbbra is gyakori a fizetésképtelenség felé sodródó gazdasági társaságok fantomizálása, ami alatt azt értjük, hogy olyan személyre kerül átruházásra a társaségi üzletrész, aki ismeretlen helyen tartózkodik, nem elérhető.

Sikkasztás

Különösen felszámolás esetén amennyiben az ügyvezető nem tud minden rábízott vagyonelemmel elszámolni, abban az esetben büntetőjogi felelősségre vonása is felmerül a Btk. 372. § alapján.

Költségvetési csalás

A Btk. 396. §-a rendelkezik a költségvetés terhére elkövetett bűncselekményekkel, amely magában foglalja az adócsalás és a foglalkoztatással, járulékokkal kapcsolatos bűncseleket is. A költségvetés kárára elkövetett bűncselekmények elszaporodottságuk miatt egyre súlyosabban kerülnek büntetésre.